Egyre feketébb a szégyentábla
Az Európai Unióban a vállalatok 2001-ben a legtöbb állami támogatást kapták 1998 óta, annak ellenére, hogy a kormányok ismételten ígérték csökkentésüket. Az Európai Bizottság állami támogatásokat nyilvántartó "szégyentáblája", amelyet e héten hoznak nyilvánosságra, fokozni fogja a nyomást annak érdekében, hogy Brüsszel csapjon le a vállalatoknak nyújtott kormánysegélyekre - jelenti a Financial Times.
Értesülések szerint a jelentésben az áll majd, hogy 2001-ben az EU területén az állami támogatások összege 86,1 milliárd euróra nőtt az előző évi 85,2 milliárdról. Ez akkor történt, amikor az unió vezetői stockholmi csúcsértekezletükön megígérték, hogy 2003-ig csökkentik a támogatások összegét a GDP százalékában mérve.
A tizenöt tagállam közül a növekedéshez leginkább Nagy-Britannia járult hozzá, mivel 70 százalékkal növelte támogatásainak összegét. Ez meglepő, mert az Egyesült Királyság hagyományosan a kevés szubvenciót adó országok közé tartozik. Szakértők szerint e növekedés részben a csődbe ment vasúthálózatot működtető vállalatnak nyújtott 5,7 milliárd euró értékű mentőkötél következménye volt. Ugyancsak ez az oka annak, hogy az EU-ban a közlekedési ágazat támogatottsága 34 milliárd euróról 39 milliárdra nőtt 2001-re, 2000-hez képest.
Az állami támogatások színvonala 16 százalékkal csökkent 1996 óta, és három évvel ezelőtt a lisszaboni csúcstalálkozón az állam- és kormányfők megállapodtak: "további erőfeszítéseket tesznek az állami szubvenciók általános szintjének csökkenéséért". Mario Monti, a brüsszeli bizottság versenyjogban illetékes tagja szerint "az állami támogatások szinte mindig torzítják a versenyt, és hosszú távon nem lesznek életképesek a támogatott vállalatok, ezért a szubvenció az adófizetők pénzének pazarlása is".
