Elsöprő igen az EU-csatlakozásra
A parlament kedden határozhat a jogerőssé váló népszavazási eredmények ismeretében arról, hogy felhatalmazza a magyar kormányt a csatlakozási szerződés aláírására. A Medgyessy Péter vezette magyar delegáció ezt követően szerdán Athénban írja alá a csatlakozási szerződést, melyet később - elsősorban erre vonatkozik a referendum adta felhatalmazás - az Országgyűlés ratifikál majd.
A népszavazáson az igenek aránya (83,76 százalék) várakozáson felüli, a részvétel azonban minden elképzelésen aluli maradt: a már tag vagy tagjelölt országokban rendezett csatlakozási referendumok között egyedül Szlovéniában volt magasabb (89,61 százalékos) a támogatók aránya. Ugyanakkor a 45,62 százalékos szombati részvétellel Magyarország maga elé engedte az eddigi negatív rekordert: Nagy-Britanniában az 1975-ös népszavazáson a lakosság 64,03 százaléka adta le voksát. Miközben a politika - az eredményes referendumra helyezve ugyan a hangsúlyt - a megszokott módon egymásra mutogat az alacsony részvétel felelősségét keresve, szakértők véleménye is megoszlik arról, mi is történhetett. Az "ország elbambult" - fogalmazott egy a kampányért felelős tisztviselő egy nyilatkozatában. Nem volt tétje a voksolásnak, biztos volt az igenek győzelme; a kérdezőbiztosnak egy ilyen referendum esetében illik azt mondani, hogy az ember elmegy szavazni, ezért magasabbak voltak a részvételi hajlandóságot mutató előrejelzések; szombaton még sosem volt Magyarországon szavazás; a kampány az igenre és nem a részvételre helyezte a hangsúlyt, a korteskedés egyébként elhibázott volt - ilyen és hasonló magyarázatok születtek a vártnál jóval alacsonyabb részvétel miatt. Nem hagyom elrontani a magyar nép örömét a győzelem felett azzal, hogy azt mondják, nem elegen mentek el szavazni a szombati, EU-csatlakozásról szóló népszavazáson- mondta Medgyessy Péter miniszterelnök vasárnap. Bal- és jobboldali polgárok, mindannyiunk közös munkája kellett ahhoz, hogy szavazhassunk - hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy azt szeretné, ha az ünnepen nem éreznék vesztesnek magukat azok sem, akik nemmel voksoltak a csatlakozásra. Mindannyiunk Magyarországa győzött ma - emelte ki Medgyessy Péter. Hozzá hasonlóan a nemzeti egységre helyezte a hangsúlyt Orbán Viktor volt miniszterelnök is, aki szerint az országot nem az tartja össze, hogy valaki igennel vagy nemmel szavazott a csatlakozásra, hanem az, hogy mindenki magyar, s mindenki a jövő nyertese akar lenni.
Pártszinten azonban már az eddigi kommunikációs mederben, új elemek nélkül fogalmazódtak meg a kommentárok. A népszavazás eredménye legyőzte a pártpolitikai érdekeken alapuló fanyalgást - jelentette ki Kovács László. Az MSZP elnöke szerint azok fanyalogtak, akik a kampány során azt mondták, hogy csatlakozni kell az unióhoz, de komoly hátrányai lesznek. A pártelnök emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor volt az, aki korábban az unión kívüli élet lehetőségeiről beszélt. Nagy adag cinizmus kell ahhoz, hogy most azok, akik hónapokig fanyalogtak, a kormányt hibáztassák az alacsony részvételért - tette hozzá. Szájer József, a Fidesz alelnöke ugyanakkor azt emelte ki: az európai eszme olyan erősen hat, hogy olyanok is híveivé szegődtek, akik korábban a Varsó Szerződésben és a KGST-ben hittek. Furcsának nevezte, hogy "akik korábban a most támogatott intézmények ellen hadakoztak, mára az EU-s ismeretekből akarnak mindenkit kioktatni". Mint fogalmazott, a népszavazás az ország egyértelmű sikere s egyben a kormány egyértelmű kudarca. Csalódás, hogy nem érte el az 50 százalékot a részvételi arány, ennek okait meg kell vizsgálni - fogalmazott Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője. A politikus szerint intenzívebb kampányra lett volna szükség, és hasznos lett volna, ha a "nem" vélemények is jobban megjelennek, s érdemibb vita folyik a csatlakozásról. A kampányt bírálta Dávid Ibolya, az MDF elnöke is, aki azt mondta: egy nem lényegre törő, nem gyakorlatias, nem őszinte kampány ellenére volt sikeres a népszavazás.
