Magyar gazdaság: csütörtökön kiderül, hogy mennyire pörgette fel a GDP-növekedést a választások előtti hurráoptimizmus
Csütörtökön közli a Központi Statisztikai Hivatal az idei első negyedéves GDP-adatokat, amelyek alapján újabb képet kaphatunk a magyar gazdaság állapotáról. Az elmúlt három év teljesítménye finoman szólva sem volt szívderítő, előbb az energiaválság, később a beszakadó belső fogyasztás, majd 2024 óta a német gazdaság és a külső konjunktúra földbeállása rontotta le a hazai növekedési várakozásokat.
A Világgazdaság által megkérdezett elemzők szerint az idei első negyedévben talán bíztató hírek érkeznek a magyar gazdaságból: a konszenzus szerint az előző év azonos időszakához képest 1,0 százalékkal, míg a tavalyi utolsó negyedévhez viszonyítva 0,5 százalékkal emelkedhetett a GDP. Ez ugyanakkor még továbbra sem utal erőteljes bővülésre, 2022 harmadik negyedéve óta egyszer sem volt 2 százalék fölött a hazai növekedés üteme. Azóta tehát lényegében stagnál a magyar gazdaság, leszámítva egy-két erősebb negyedévet, nem mutatott érdemi dinamikát.
Magyar gazdaság: csütörtökön kiderül, hogy mennyire pörgette fel a GDP-növekedést a választások előtti hurráoptimizmus
"A választások előtti negyedévekben jellemzően pozitív meglepetés szokott születni a gazdasági teljesítményben. Ezúttal is minden adott hozzá a rendelkezésre álló jövedelmek növekedésének köszönhetően" – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki a piaci konszenzushoz képest viszonylat optimistábban látja a képet, ezért negyedéves alapon 1,6 százalékos felpattanást vár. Szerinte az első két hónap kiskereskedelmi adatai is arra utalnak, hogy a reálbér jelentősebb, 10 százalékos növekedése összhangban lehet a fogyasztás dinamizmusával.
Virovácz Péter szavait alátámasztják a hangulatindexek is. A GKI konjunktúraindexe áprilisban két éves csúcsára emelkedett, ráadásul a lakosság az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét erősen javulónak értékelte, ami öt éve nem volt ilyen magas.
Az ING Bank elemzője szerint ágazati szinten egyértelműen a szolgáltatószektor lehetett a húzóterület, vagyis ebben nem igazán látunk majd változást az előző negyedévekhez képest.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei első negyedévben a reálkeresetek jelentős növekedést mutattak, ami részben az alapfolyamatokhoz köthető, részben a választásokhoz kapcsolódó fiskális lazításnak köszönhető. "A fogyasztásra tehát számíthatunk a negyedévben, ez biztosan felfelé fogja húzni a növekedést. A kérdés csak ennek mértéke, különösen is a szolgáltatásoknál: azt látjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom kedvezően alakult, de talán ennél volatilisebb lehet a háztartások által igénybe vett szolgáltatások értéke" – magyarázta az elemző.
Nincs változás a növekedés szerkezetében
Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem történt érdemi változás az első negyedévben a megelőző negyedévek dinamikájához képest. A növekedési löketet a fogyasztást támogató kormányzati intézkedésektől lehetett várni, azonban feltehetően ennek nagy részét nem költötték el a háztartások. A másik növekedési komponens az államhoz köthető szolgáltatások lehettek, valamint a készletek is szerintük pozitívan járultak hozzá a növekedéshez. "A külkereskedelemben nem látjuk a fordulat jelét. Ami igazán fordulatot hozhatna az az, ha a vállalatok beruházási aktivitása növekedne. A hitelfelvételi kedv javult ugyan, de nem látjuk még az általános fellendülést a megrendelések körében" – tette hozzá az elemző.
Hasonlóan látja a hazai kilátásokat Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzés Osztályának vezető elemzője.
Alapvetően arra számítunk, hogy az első negyedév sem hoz változást a növekedés szerkezetében: annak fő mozgatórugója továbbra is a fogyasztás lehetett, amit a kormányzati támogatások és a reálbérek emelkedése hajtott
– fogalmazott, szerinte a beruházások esetében nagyobb a bizonytalanság, a tavalyi második fél év adatai alapján megállt a zsugorodás, amelyben a Demján Sándor Program és a nagyberuházások szerepét kell kiemelni. Ugyanakkor a vállalatok körében továbbra is jelentős a bizonytalanság a kereslet alakulását illetően, ami változatlanul óvatosságra intheti őket. A nettó export a tavalyi negyedik negyedévhez hasonlóan szintén visszafoghatta a növekedést, a külső kereslet továbbra is gyenge, ami az export adatokban is látszódott az év elején, miközben a fogyasztás egy része az importban csapódott le.
Regős Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy az áruexport volumenében éves alapon csökkenés látszik, vagyis az alacsony külső kereslet és a hazai iparvállalatok mérsékelt versenyképessége továbbra is visszahúzóerőt jelentenek a gazdasági növekedés szempontjából. A szolgáltatások külkereskedelme kapcsán nehéz előzetesen ítéletet mondani: a turizmus a szálláshely adatok alapján az első negyedévben is jól teljesített, a többi szolgáltatási ágról viszont nincs túl sok információnk. A turizmusnál persze az is felmerül, hogy a növekvő háztartási jövedelem egy része külföldi utazásokra ment, így ronthatta az egyenleget.
Nem volt a 2022-es hasonló fogyasztási boom
Rodic Ádám, az MBH Bank makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, korántsem biztos, hogy akkora fogyasztási boom történhetett az év elején, mint 2022-ben. Ugyan felhasználási oldalon továbbra is a háztartások fogyasztása lehetett a növekedés motorja, amelyet érdemben támogathattak a különböző kormányzati jövedelemkiengedések:
- így a hathavi fegyverpénz,
- a 14. havi nyugdíj első részlete,
- valamint az SZJA-mentességek.
Ugyanakkor szerinte az is egyértelműen látszik, hogy a háztartási betétállományt nagyban hizlalták ezek a pénzek.
Amiből arra következtethetünk, hogy a 2022-eshez hasonló fogyasztási bonanza nem volt a költségvetési pénzek miatt
– fogalmazott az elemző, hozzátéve, hogy erre utalnak a viszonylag mérsékelt kiskereskedelmi forgalmi adatok is. A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetében még nem várjákk azt, hogy az első negyedév jelentette volna a nagy pozitív áttörést.
Összességében arra számít, hogy a növekedési pálya idei üteme mérsékelt maradhat. A német gazdasági növekedési kilátásokban az utóbbi 1-2 hónapban megint a romlás jelei látszanak. Berlin egy hete felezte meg a korábbi 1 százalékos növekedési előrejelzését, így már csak 0,5 százalékos bővülést vár az iráni háború hatásainak begyűrűzése következtében.
"Úgy tűnik, hogy a külső kereslet megint nem lesz kirobbanó, ahogyan az elmúlt években ez sajnos már megszokottá vált. Talán 2027-ben már jobb lehet a helyzet" – jegyezte meg az MBH Bank elemzője, aki szerint az idei évet az iráni konfliktus miatt megdráguló energiaimport is hűti. Jövőre azonban az EU források várható beáramlása miatt javuló hangulatra, növekvő beruházásokra, és valamivel jobb külső keresletre számítunk, mint idén.
Az uniós forrásbeáramlás segíthet a növekedésnek
A növekedésünk egyik fő támaszát az uniós forrásokban látja Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki szakértője, aki arra számít, hogy az év második felében a meginduló EU-források hatására lendületet vesznek a beruházások, és az év végére e tényező válhat a növekedés legfőbb húzóerejévé.
Szerinte ez utóbbinak köszönhetően érheti el az éves növekedési ütem a 2 százalékot, feltéve, hogy a Hormuzi-szoros blokádja okozta ár- és kínálati sokkok begyűrűző hatása nem bizonyul túlságosan drasztikusnak.
Molnár Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonytalanságot jelent az új kormány gazdaságpolitikája is, ugyanakkor a meghozott intézkedések vagy akár az uniós források beérkezése is sokkal inkább csak az év második felében, illetve a jövő évre vonatkozóan lehetnek számottevő hatással. "Alappályánkon így azzal számolunk, hogy idén 1,7 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye, amennyiben az iráni háború nem eredményez tartós fennakadást az energiapiacokon, és így a külső kereslet is élénkül, ami a nagyberuházások termőre fordulása miatt is szükséges. Jövőre várakozásaink szerint kedvező esetben a növekedés üteme 3,1 százalékra gyorsulhat" – jelezte az elemző.
Az idei is jövő évi növekedésünket is tönkreheti az iráni háború
Egyértelműen beárnyékolja a magyar gazdasági kilátásait a február 28. óta tartó iráni háború, amelyben lezárásra került a Hormuzi-szoros, ahol a világ olaj és LNG-kereskedelmének ötöde halad át naponta. Emiatt több évtizede nem látott energiaválsággal és egy újabb külső keresleti sokkkal nézhet szembe a világgazdaság, ami a hazai kilátásokra rányomja a bélyegét.
Regős szerint egyelőre nem látható, hogy az iráni háború kitörése mennyiben rontotta az első negyedéves adatokat – várakozásai szerint olyan nagy hatása ekkor még nem volt.
A következő negyedévek kilátásait viszont biztosan rontják a megemelkedett energiaárak: háztartási oldalról a magasabb (bár remélhetőleg nem drasztikusan magas) infláció miatt, míg vállalati oldalról a kisebb külső kereslet és a romló versenyképesség eredményeként.
"Az energiaválság ugyanis ismét Európának (és egyes ázsiai országoknak) fog leginkább fájni, az idei évben ez az, ami leginkább rontja a kilátásokat" – fogalmazott Regős Gábor, aki szerint az idei növekedést segítheti, ha a várakozásoknak megfelelően hazánk hozzáfér a számára járó uniós forrásokhoz. Bár megjegyezte, hogy itt sem látjuk még, hogy mi az a mennyiség, amit az idén sikerülhet felhasználni, de ez mindenképpen egy felfelé mutató kockázatot jelent.
Virovácz Péter arra mutatott rá, hogy az idei év egészére vonatkozóan egyrészt sok múlik majd az első negyedéves adaton.
Másrészt, még mindig úgy tűnik, hogy a világ egy jelentős része nem igazán mérte fel, hogy milyen mértékű energiapiaci, elsősorban az energiahordozókat, de másodsorban az ipart és az agráriumot érintő alapanyag-piaci sokkal is állunk szemben a Hormuzi-szoros lezárása kapcsán
– emelte ki az elemző, aki hozzátette, hogy az elmúlt hetekben és hónapokban folyamatosan lefelé kellett módosítani a GDP-előrejelzéseket. Jelenleg az ING Bank nagyjából 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idei évre vonatkozóan, míg jövőre 2,0-2,5 százalék között alakulhat a GDP-bővülés. Ugyanakkor jelezte, minél tovább elhúzódik a közel-keleti háború lezárása, annál nagyobb negatív növekedési kockázatokkal nézünk farkasszemet. Ennek fényében mind az idei, mind pedig a jövő évi gazdasági kilátásokat érdemi lefelé mutató kockázatok övezik – figyelmeztett Virovácz Péter.
