Fontos feladat az élénkítés

>> Ajkáról elsősorban a bányászat, a timföld, az alumínium, az üvegipar jut a kívülálló eszébe. Ma mennyire jellemzi mindez a várost?

- Jellemzi, de nem annyira, mint régebben. Míg a nyolcvanas évek végén háromezer bányász dolgozott Ajkán, addig ma a tizede. A bányászat persze nem tud eltűnni az itt élők életéből, az emlékek maradnak. Van bányászati múzeumunk, és a bányászkultúrát is őrzi a város: fúvószenekarok, énekkarok, bányászegyesületek működnek.

>> Mi lett a többi ágazattal?

- A bányászathoz hasonló folyamat zajlott a timföldgyártásnál és alumíniumkohászatnál is, ahol háromezerről a felére csökkent a foglalkoztatottak száma. Az erős forintárfolyam miatt nehéz évet zárt az Ajka Kristály Üvegipari Kft. is. Igaz, ez a gyár jelenleg is 1500 dolgozónak biztosít munkát, így igen jelentős foglalkoztatónak számít. Termékeik mintegy 90 százaléka ma is exportra megy.

>> A bányászat háttérbe szorulását mennyire tudták más iparágak letelepítésével kiváltani?

- Elődeimet többször bíráltam, mivel a városnak nem volt megfelelő koncepciója ezeknek a gondoknak a felszámolására. A nehézipari vertikum sokkhatásszerűen alakult át. A folyamatot csak kismértékben csökkentette, nyújtotta, hogy a bányát összevonták az erőművel. A leépítés drasztikusságát kellően szemlélteti az említett mintegy 2700 munkahely megszűnése. Az erőműnél a folyamat még jelenleg is tart. Döntés született egy 100 megawattos új, korszerű, gázüzemű erőmű megépítéséről, amely nyilván kevesebb dolgozót foglalkoztat majd, mint a jelenlegi, szénre épült létesítmény. A leépítés azonban már nem lesz drasztikus.

>> Települt új ipari üzem Ajkára az elmúlt években?

- Igen, de az ipartelepítés nem volt gyors és hatékony, és az eredménye sem megnyugtató. Egyetlen jelentősebb új ipari üzem létesült: egy német érdekeltségű autóipari beszállító társaság, a dízelmotorokhoz nyomócsöveket gyártó Poppe & Potthoffé.

>> Ajka rendelkezik ipari parkkal. Van az önkormányzatnak tulajdonrésze a vállalkozásban? Egyáltalán milyen célokat fogalmaztak meg a park létesítésekor?

- A parkot 1996-ban hozták létre, s kezdetben meghatározó tulajdonhányaddal rendelkezett benne az önkormányzat. Aztán előbb 49 százalékra csökkent a részesedése - teljesen értelmetlenül -, tavaly pedig azt is eladták.

>> Hogyan ösztönzi a befektetőket a város? Mely ágazatok letelepedését preferálják?

- Programunk a foglalkoztatás növelését, a munkahelyek fejlesztését célozza. Ennek érdekében alakítottuk át - egy kivételével - adórendeleteinket. Politikánk lényege, hogy az önkormányzat - ismereteim szerint egyedülálló módon - új munkahelyenként 200 ezer forinttal támogatja azokat a vállalkozásokat, amelyek növelik foglalkoztatottaik számát. Az április végén a város képviselő-testülete elé kerülő és remélhetőleg elfogadandó szabályzattervezet szerint ezt legalább négy évig meg is őrzik. A pénzt a cégek előre megkapják. A program május 1-jével indul, és az idén 40 millió forintot tud rá elkülöníteni az önkormányzat. Ez 200 munkahelyet jelent.

>> A befektetők szempontjából nem mellékes, hogy mennyire könnyen megközelíthető a település. Milyennek ítéli a térség közlekedési infrastruktúráját?

- Ajkát nem lehet a kor követelményeinek megfelelő módon megközelíteni. A túlzsúfolt 8-as út fejlesztése hosszú évek óta húzódik, noha nem lehet rajta megfelelő ütemben közlekedni sem Veszprém, sem az országhatár irányából. A városunk fejlődését ez alapvetően meghatározza.

>> Milyen konkrét hatásai vannak ezeknek az adottságoknak?

- Ajka a nyolcvanas években szívta a munkaerőt. 8-10 ezer ember járt ide dolgozni más településekről. A tendencia a munkahely-leépülések következtében megfordult. Most ebből a városból ingáznak máshová - elsősorban Sárvárra - az emberek. Súlyosabb gond, hogy az ajkai fiatalok 60 százaléka egy felmérés szerint úgy fogalmazott, távozna a városból. Ajkáról beszélünk, de nem lehet megkerülni, hogy a térség központjának számító városunktól nyugatra lévő településeken is nagyon rossz a helyzet.

>> Milyen infrastruktúrával rendelkezik Ajka?

- A közművekkel nincs gond. A közlekedéssel azonban igen, mivel a város nyolc településből jött létre. Ez rendkívüli mértékben drágítja a helyi közlekedést. A város idén is 25-30 millió forintot fordít a közlekedési vállalat támogatására, hogy jelenlegi szolgáltatási szintjét fenn tudja tartani.

>> Van olyan beruházás a településen, amelyhez bármilyen uniós forrást képes igénybe venni?

- Nagy gondot jelent a hulladékgazdálkodás. Ajka is részese annak a 6,3 milliárd forint költséggel megvalósuló hulladékgazdálkodási projektnek, amely Veszprém koordinálásával indult, és jelentős részben ISPA-pénzek felhasználásával zajlik. A programban 175 Veszprém megyei település vesz részt, s az kiterjed egy hulladékkezelést, hulladékfeldolgozást és -lerakást magában foglaló rendszer kiépítésére. A hulladéklerakó Veszprémben lesz, de Ajkán is megvalósulnak a szelektív hulladékgyűjtéshez és -válogatáshoz szükséges fejlesztések.

>> Ön, aki a mostani önkormányzati ciklusban polgármestere először a városnak, mit tart a legfontosabb teendőjének?

- Az élénkítést. Ajka a nyolcvanas években az ország egyik legjobban fejlődő városa volt, ám a rendszerváltást követően leépülés történt. A városvezetés célja, hogy Ajkát visszavezesse legszebb évei szintjére. Ezt szolgálja a gazdaságélénkítő program és a foglalkozás az emberekkel. Útravaló programnak nevezzük azt a csomagtervünket, amely az itt született gyermeket egész életén át elkíséri. Támogatást kap a születésekor és életének minden fontosabb állomásán: így a középiskolai tanulmányaihoz, a munkahelykereséshez és a lakásépítéshez is. A program elindítása ciklustervünk alapeleme.