"Hatos fogat" helyett ügyvezető elnökség

Május 17-ig, a Fideszt néppárttá formáló kongresszusig elvileg szinte mindennek a tisztújítást megelőző kampányról kellene szólnia, ám a változtatásokat előkészítő döntések alapján érthető, hogy ez egyáltalán nem jellemző. A legmagasabb döntéshozó fórumon ugyanis az országos elnök mellett immár csak két alelnököt választanak (illetve a számvizsgáló, valamint a mandátumvizsgáló, ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság tisztségviselőit), és a párt vezető politikusai jó előre gondoskodtak arról, hogy ne legyen vita kilétükről.

Tény, hogy az 1994-es, a párt számára kudarcot hozó választások után tartott kongresszustól eltekintve - amikor Wachsler Tamás hiába próbálta legyőzni Orbán Viktort - mindig egyértelmű volt, ki marad vagy lesz a Fidesz elnöke; egyes jelölés volt akkor is, amikor az előző ciklusban előbb Kövér Lászlót, később Pokorni Zoltánt választották meg. Az országos elnökség nyolc helyének egy részéért azonban előfordultak küzdelmek, és ritkán ugyan, de adódtak meglepetések is. (Négy éve például Illés Zoltán a várakozásokkal ellentétben őrizhette meg helyét Kósa Lajossal szemben.)

A "néppárti" folyamatban viszont egyelőre minden a központi forgatókönyv szerint alakul, ami éppúgy érvényesnek tűnik a párt alapszabályának módosítására, mint a személyi kérdések megoldására. A Fideszben ma teljesen kizártnak tartják, hogy a jelenlegi országos elnökség által "kijelölt" és felkért két leendő alelnöknek - Pokorni Zoltánnak és Schmitt Pálnak - kihívója akadhatna. Verseny ezek után legfeljebb a kongresszus után megalakítandó nyolc tagozat irányításáért bontakozhatna ki, bár a párt vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy ezen a téren se történjenek váratlan fordulatok. Nyilvánvaló, hogy a csoportok megszervezésére felkért személyeket szeretnék látni az elnöki székekben is.

Az új szereplőkben közös, hogy többségüknek nincs értékelhető politikai múltja és háttere. Ennek eredményeképpen későbbi párton belüli súlyuk, legitimációjuk nem elsősorban saját teljesítményüknek lehet köszönhető, hanem Orbán Viktortól lesz eredeztethető. Így bár Schmitt Pál az ügyvezető, a tagozatok irányítói a bővebb, országos elnökségben "juthatnak szóhoz", kérdéses, hogy a testületek tagjainak egyáltalán lesz-e tényleges befolyásuk a párt politikájának alakítására.

Ismert, hogy a Fideszben ez ideig sem a párt országos elnöksége hozta meg az alapvető döntéseket a legfontosabb kérdésekben, hanem az informális "hatos fogat". Ez a "formáció" tagjainak számában és összetételében meglehetősen változó képet mutatott ugyan az elmúlt években, ám a törzsgárdájába mindig is Áder János és Kövér László tartozott Orbán Viktor mellett. Némi leegyszerűsítéssel most a "hatost" teszi formális testületté a kongresszus, hiszen az ügyvezető elnökségbe a belső hármas mellett a frakcióvezetőként, majd elnökként már odatartozott Pokorni, továbbá Schmitt kerül. Távolabb kerülhet a tűztől Deutsch Tamás, Várhegyi Attila és Szájer József. Igaz, utóbbi legalább a parlament alelnökeként tagja maradhat a bővebb elnökségnek, amit az e testület átalakításával kieső Varga Mihály, Németh Zsolt, Kósa Lajos vagy Deutsch Tamás már nem mondhat el magáról.

A tisztújítási folyamat a kongresszust követő hetekben válhat izgalmassá, hiszen az újonnan elfogadandó alapszabály értelmében meg kell alakítani az úgynevezett választókerületi szervezeteket, amelyek elnökeit a pártelnök nevezi ki. A személyek kiválasztása a háttérben már megkezdődött, és bár alapesetben az országgyűlési képviselők esélyesek a posztok betöltésére, egyes vélemények szerint akár a frakció húsz-harminc százaléka is "hoppon maradhat". Ennek oka részben az, hogy a pártvezetés a későbbiekre nézve keres energikus, győzelemre sanszos politikusokat, és a tisztségeket megszerzők gyakorlatilag máris képviselőjelöltnek tekinthetik magukat a következő országgyűlési választásokra vonatkozóan. Így kérdéses az is, hogy a jelenlegi frakcióban helyet foglaló kisgazdák és kereszténydemokraták mennyiben játszhatnak szerepet a választókerületek irányításában.

Annak ellenére, hogy a hivatalos nyilatkozatokban általában decentralizációról beszélnek, a háttérben a fideszes politikusok is elismerik: valójában központosítás zajlik. Ez azonban azért sem vált ki jelentős ellenérzéseket a párton belül, mert - mint egy vezető politikus fogalmazott - az új alapszabállyal pusztán az eddigi döntési gyakorlatot teszik hivatalossá. Többen azzal is érvelnek, hogy a mintaként használt európai néppárti alapszabályok sem preferálják a "belső demokráciát". Azt "alsóbb" szinteken is elismerik, hogy indokolt a felülről történő beavatkozást lehetővé tevő mechanizmusok beiktatása. A tagfelvétel kapcsán érvényesülhet ennek fordítottja is: azaz a tagozatok, a kongresszus vagy az országos elnökség által a tagfelvételről hozott döntés érvényességéhez a helyi választókerületi tanács egyetértésére is szükség van. Ezek után már csak az a kérdés, hogy a taglétszám gyors növekedésébe vetett remények a soron következő hónapokban mennyiben válhatnak valóra. A jelenlegi elképzelések szerint mindenesetre az átalakulás eredményét az év végén újabb kongresszuson értékeli a párt. (DG-GA)