Lanyha a világkereskedelem

A vezető gazdaságok bukdácsolásának, az iraki háborúnak és az Ázsiából induló, egyre szélesebb körben fenyegető SARS-vírusnak köszönhetően a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) prognózisa szerint a világpiaci áru- és szolgáltatásforgalom idei növekedési üteme újfent elmarad majd a 90-es évekétől. A tegnap közzétett tanulmányuk szerint az országok közötti kereskedelem volumene az idén a márciusban becsült 5 helyett legfeljebb 3 százalékkal, de inkább annál kisebb mértékben nőhet csupán. Tavaly a dinamika mindössze 2,5 százalékot ért el, jóllehet az előző évtized átlagos éves teljesítménye még 6 százalék körüli volt.

A genfi székhelyű nemzetközi szervezet szerint a háború az olajellátás és a konfliktusokkal terhelt régiók stabilitásán túl hosszú távon is kedvezőtlen

következményekkel járhat. Az érintett, illetve a magukat fenyegetettnek érző országok körében gazdasági bezárkózáshoz vezethet, ami megakaszthatja a WTO piaci liberalizációs törekvéseit. A Világbank számításai szerint a konfliktusok által veszélybe sodort liberalizációs tárgyalások eredményességük esetén évi 800 milliárd dollárral növelhetnék a világgazdaság teljesítményét. A terrorizmus elleni küzdelem szülte kényszerintézkedések és a nyersolaj árának 57 százalékos növekedése már a tavalyi teljesítményre is jelentős hatást gyakorolt.

A világ első számú kereskedelmi partnerének számító USA esetében a külkereskedelmi deficit óriásira, 40,3 milliárd dollárra nőtt 2002-ben. A háztartások importigényének növekedése a behozatalt 3 százalékkal megemelte, míg a külföldi - elsősorban nyugat-európai és japán - vásárlási igény csökkenésének hatására az export 4 százalékkal visszaesett.

Nyugat-Európa exportja tavaly csak 0,6 százalékkal emelkedett. A behozatal ezzel szemben 5,5 százalékkal nőtt. Ennek egyik meghatározó okaként a WTO az európai fizetőeszköz dollárral szembeni erősödését említi, ami olcsóbbá tette a külföldi vásárlást az eurózóna országai számára.

Az elemzők véleménye szerint a szovjet utódállamok és a hazánkat is magában foglaló kelet-közép-európai régió külkereskedelme továbbra is az átmenet problémáival küzd. Az elért eredmények között meghatározó a korábban a térségen belülre irányuló kereskedelem jellemzően Nyugat-Európa felé történő átirányítása. Az új csatornák megtalálásának köszönhetően az áruexport volumene az átalakuló országok körében tavaly 8 százalékkal, 310 milliárd dollárra emelkedett.

A fejlődő ázsiai országok külkereskedelme tavaly kimagasló, 12,5 százalékos növekedést mutatott, ami javarészt a japán kivitel 3 százalékos bővülésének volt betudható.