A vezető gazdaságok bukdácsolásának, az iraki háborúnak és az Ázsiából induló, egyre szélesebb körben fenyegető SARS-vírusnak köszönhetően a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) prognózisa szerint a világpiaci áru- és szolgáltatásforgalom idei növekedési üteme újfent elmarad majd a 90-es évekétől. A tegnap közzétett tanulmányuk szerint az országok közötti kereskedelem volumene az idén a márciusban becsült 5 helyett legfeljebb 3 százalékkal, de inkább annál kisebb mértékben nőhet csupán. Tavaly a dinamika mindössze 2,5 százalékot ért el, jóllehet az előző évtized átlagos éves teljesítménye még 6 százalék körüli volt.
A genfi székhelyű nemzetközi szervezet szerint a háború az olajellátás és a konfliktusokkal terhelt régiók stabilitásán túl hosszú távon is kedvezőtlen
következményekkel járhat. Az érintett, illetve a magukat fenyegetettnek érző országok körében gazdasági bezárkózáshoz vezethet, ami megakaszthatja a WTO piaci liberalizációs törekvéseit. A Világbank számításai szerint a konfliktusok által veszélybe sodort liberalizációs tárgyalások eredményességük esetén évi 800 milliárd dollárral növelhetnék a világgazdaság teljesítményét. A terrorizmus elleni küzdelem szülte kényszerintézkedések és a nyersolaj árának 57 százalékos növekedése már a tavalyi teljesítményre is jelentős hatást gyakorolt.
A világ első számú kereskedelmi partnerének számító USA esetében a külkereskedelmi deficit óriásira, 40,3 milliárd dollárra nőtt 2002-ben. A háztartások importigényének növekedése a behozatalt 3 százalékkal megemelte, míg a külföldi - elsősorban nyugat-európai és japán - vásárlási igény csökkenésének hatására az export 4 százalékkal visszaesett.
Nyugat-Európa exportja tavaly csak 0,6 százalékkal emelkedett. A behozatal ezzel szemben 5,5 százalékkal nőtt. Ennek egyik meghatározó okaként a WTO az európai fizetőeszköz dollárral szembeni erősödését említi, ami olcsóbbá tette a külföldi vásárlást az eurózóna országai számára.
Az elemzők véleménye szerint a szovjet utódállamok és a hazánkat is magában foglaló kelet-közép-európai régió külkereskedelme továbbra is az átmenet problémáival küzd. Az elért eredmények között meghatározó a korábban a térségen belülre irányuló kereskedelem jellemzően Nyugat-Európa felé történő átirányítása. Az új csatornák megtalálásának köszönhetően az áruexport volumene az átalakuló országok körében tavaly 8 százalékkal, 310 milliárd dollárra emelkedett.
A fejlődő ázsiai országok külkereskedelme tavaly kimagasló, 12,5 százalékos növekedést mutatott, ami javarészt a japán kivitel 3 százalékos bővülésének volt betudható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.