Lazulhat a bankfelügyelet szigora

A bázeli nemzetközi bankfelügyeleti bizottság közzétette a banki tevékenység szabályozására vonatkozó új egyezmény legújabb - harmadik - tervezetét. A mostani változat a 2001-ben elkezdett reformfolyamat részeként látott napvilágot, ennek keretében immár figyelembe veszik a kisvállalatok körében folytatott hitelezést, a kockázati fedezettel kapcsolatos új követelményeket, emellett mérsékelni akarják a hitelezési hajlandóságnak a gazdasági ciklusokra kifejtett hatását.

A közel két éve kezdett reformokkal a nemzetközi bankfelügyelet (Basel Committee on Banking Supervision - BCBS) a kilencvenes években és azóta kibontakozó változásokhoz akarja igazítani a pénzintézetek tevékenységének szabályozását. A végül elfogadandó változattal az eredeti, 1988-as egyezmény (Basel Capital Accord) hiányosságait küszöbölnék ki. A hiányosságok főleg az eredeti okmány által hordozott túlszabályozottságban jelentkeztek, ezek helyett a jövőben sokkal tágabb teret engednének annak, hogy az egyes bankok maguk határozzák meg és menedzseljék a saját kockázataikat. Az új egyezmény ugyanakkor komolyabb felelősséget ró az egyes felügyeleti hatóságokra, amennyiben előírná számukra a bankok differenciált megítélését, és az egyes intézmények kockázati struktúrája szerint eltérő fedezeti követelmények meghatározását.

A BCBS előrejelzése szerint az új - 2006-tól alkalmazandó - egyezmény szövege az idei utolsó negyedévben lesz véglegesíthető, ehhez az kell, hogy a most közzétett tervezetet a bankok és felügyeleteik július 31-ig véleményezzék. Az egyezmény három pillére közül az első a tőkefedezet meghatározásával foglalkozik, amelynek - a kockázatok szerint differenciálandó - alaptétele továbbra is 8 százalék lenne. A második pillér a felügyeleti hatóságok ellenőrzési rendjével foglalkozna, a harmadik pedig az egyes bankok adatszolgáltatási kötelezettségeit részletezné, hogy a nekik hitelező társintézmények jobban megítélhessék a kockázatok menedzselésének minőségét. (VG)