Naptár

Április 16.

Fogyasztói árak (március, GMU)

Miután az Európai Központi Bank jelezte, hogy a közeljövőben elképzelhetőnek tartja a kamatok csökkentését, a piac gyakorlatilag beárazott egy tavasz végi, nyár eleji kamatvágást. Ehhez természetesen az kell, hogy

a jelenlegi 2,4 százalé-kos szintről 2 százalékra csökkenjen az árszínvonal-emelkedés üteme. A kamatcsökkentés talán jót tenne a német gazdaságnak és így közvetve a magyar exportkilátásoknak is. Igaz, több szakértő úgy véli, hogy - tekintettel a német deflációs veszélyre - Európa legnagyobb gazdasága számára nem létezik megfelelően alacsony kamatszint, köszönhetően a szerkezeti problémáknak és a túlzottan erős valutával történő GMU-csatlakozásnak.



Április 17.

Építőipar (február)

A magyar gazdaság tavalyi sikerágazata rosszul kezdte az évet, és a konjunkturális kilátások is kedvezőtlenek. Szakértők szerint majdnem minden a további élénkülés ellen szól. Ugyanakkor a bérkiáramlás és a használt lakások piacának év eleji váratlan élénkülésével mutatkozik némi esély arra, hogy újabb fizetőképes potenciális vásárlói kör keletkezzen. Ha ez nem következik be, akár hónapról hónapra csökkenhet a teljesítmény.



Április 18.

Létszám és kereset (február)

Alaposan ráijesztett az egyensúlyi folyamatokért aggódó szakértőkre a januári reálkereseti adat, hiszen az elképesztően magas szám arra utalt, hogy nem indult be a béralkalmazkodás. A részletes számokat böngészve azonban már jóval árnyaltabb kép alakult ki, hiszen a költségvetési szektor év végi juttatásainak januárra csúszása okozta a magas kereseti dinamikát. A versenyszektorban volt némi jele a visszafogottságnak. A februári adatok már jóval kevesebb egyszeri tényezővel terheltek, így talán hitelesebb képet kaphatunk a gazdaság bérfolyamatairól.



Április 28.

Foglalkoztatottság

és munkanélküliség (január-március)

A munkapiaci folyama-tok felmérésére szolgáló minta év eleji frissítése

jelentősen rontotta az adatok értelmezhetőségét, így most nagy a bizonytalanság a tekintetben, hogy a munkanél-küliségi és a foglalkoztatottsági ráta egyidejű emelkedése vajon az új megfigyelt rétegek nagyobb gazdasági aktivitásával, vagy valós munkapiaci folyamatokkal magyarázható-e inkább. A január-márciusi "átlagadat" jelentősége abban áll, hogy ez már kizáró-lag az új mintából készült, így megbízható összehasonlítási alapul szolgálhat a következő hónapok munkapiaci számainak értelmezése szempontjából.



Április 30.

Lakásépítések (I. negyedév)

A már említett építőipari konjunktúrára (és a lakossági beruházásokra, eladósodási hajlandóságra) megbízható előrejelzést nyújthat a lakásépítési engedélyek alakulása. Az utóbbi időben stagnálás közeli állapotvolt megfigyelhető, ami nem túl biztató, de legalább nem utal a felduzzadt lakáspiac összeomlására. Igaz, az első negyedévi adatokból még csak óvatos következtetéseket lehet majd levonni, hiszen a téli hónapok nem az építkezések megindításának időszaka.