Önkormányzati jogharmonizáció

Az európai uniós csatlakozás nem igényli az önkormányzati rendszer átalakítását vagy jelentős módosítását, a helyi önkormányzatok működésére, felépítésére ugyanis nincs közösségi előírás. A csatlakozási tárgyalásokkal összefüggő dokumentumok azonban számos kritériumot támasztanak az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban, illetve számos közösségi jogszabály van, amely közvetlenül érinti a helyi önkormányzatok tevékenységét.

Alapvető, hogy helyi jogharmonizáció során a közösségi jogszabályok mellett az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata során kialakított jogelveket is figyelembe kell venni - mondta a Világgazdaságnak dr. Orova Márta, a Belügyminisztérium (BM) EU-integrációs hivatalának munkatársa. Az uniós felkészülést koordináló tárca 2000-ben felmérte a hatályban lévő önkormányzati rendeleteket: ennek eredményeképpen többek között kiderült, hogy mintegy 77 ezer vár közülük felülvizsgálatra. Számuk azonban folyamatosan változik; a szakemberek szerint a különböző típusú rendeleteknek körülbelül negyede szorul módosításra a csatlakozás miatt.

A BM a szaktárcák közreműködésével az elmúlt évben komplex módszertani segédanyagot készített az önkormányzatok számára. Az idén februárban, illetve márciusban minden helyi önkormányzathoz eljuttatták az újabb, felülvizsgált útmutatót, amely a Belügyminisztérium honlapján is megtalálható. Várhatóan nyár elején mindenki megkapja az EU-integráció című szakanyag IV. kötetét is, amelyben "mintarendeleteket" találnak az önkormányzatok. A szakértők elsősorban olyan típusú rendeleteket szövegeztek meg, amelyekre településtípustól függetlenül minden önkormányzatnak szüksége lehet. Emellett már jelenleg is folynak továbbképzések.

Szinte biztosan módosításra szorulnak az adókkal, a szociális ellátással, a hatósági árakkal, a környezetvédelmi kérdésekkel, a közbeszerzéssel, a vállalkozások támogatásával, illetve a lakások és helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatos helyi rendeletek. A felülvizsgálatnál különösen figyelni kell arra, hogy a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását ne korlátozzák. Például a migráns munkavállalókat és családtagjaikat, vagy a Magyarországon tanuló diákokat - többek között - a munkavállalás, a lakhatás, a szociális ellátás területén ugyanazok a jogok illetik meg, mint a helyi lakosokat, s erre az önkormányzatoknak is figyelemmel kell lenniük. Nem lehet engedélyhez kötni például az önkormányzati lakáscélú ingatlan megvásárlását, és nem lehet megkülönböztető feltételt szabni az önkormányzati lakások bérleténél az uniós polgárok vonatkozásában. A migráns munkavállalók ugyanolyan adózási és szociális előnyöket élveznek, mint a hazai állampolgárok, s a családtagok is jogosultak a szociális kedvezményekre, illetve az oktatásra.

Fontos követelmény az önkormányzatokkal szemben is, hogy egyenlő bánásmódban részesítsék a hazai, illetve az EU-tagországok vállalkozásait - ezzel kapcsolatos többek között a helyiadó-mentességek és -kedvezmények megszüntetése, a versenyt torzító előnyök kiküszöbölése.

A közösségi politikában az esélyegyenlőség biztosítása az egyik legfontosabb cél, amelynek lényege, hogy az intézményeknek minden tevékenységükkel segíteniük kell a nemi, faji, etnikai, vallási, illetve az életkor és a fogyatékosság miatti kirekesztettség elleni küzdelmet. Az önkormányzatok kötelező rendeletalkotási tárgykörébe tartozik például a szociális ellátásokról való gondoskodás helyi szabályozása, s ezen a területen több, az esélyegyenlőséget közvetlenül, illetve közvetve érintő kérdés felmerül.

Hogy az önkormányzatok valóban végrehajtják-e, illetve megfelelően végzik-e el a rendeletek jogharmonizációját, azt elsősorban a törvényességi felügyeletet ellátó közigazgatási hivatalok szűrik majd ki az uniós csatlakozás után. A közvetlen felelősség az önkormányzatoké: ha valaki a közösségi jogot sértő helyi rendelet miatt pert indít a helyhatóság ellen, a következményeket az önkormányzatnak kell viselnie. A közvetett felelősség azonban az államé. Ha egy önkormányzatnak felróható jogsértés miatt indul eljárás az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen - s ha az ország belső eljárás során nem tudja a törvényes állapotot kialakítani -, akkor pénzbírság kiszabására is sor kerülhet.



Utolsó lecke az unió kapujában



A PHARE 2003. évi nemzeti programjának keretében 101,7 millió euró uniós támogatáshoz jut Magyarország, amelyből 61 milliót a gazdasági és szociális kohéziót segítő fejlesztésekre, 22,5 milliót a közösségi joganyag átvételének támogatására, 18,2 milliót pedig intézményfejlesztésre fordítanak. A magyar kormány 66,4 millió euró hazai társfinanszírozással egészíti ki a dotációt. Ezzel lezárul a hazai PHARE több mint egy évtizedes története, az uniós csatlakozás után a tagországok már a kohéziós és a strukturális alapokra pályázhatnak.

Az idei program prioritásai közé tartozik az intézményfejlesztés, a bel- és igazságügyi együttműködés, a mezőgazdaság fejlesztése, a szociális és foglalkoztatási politika, illetve a strukturális alapok fogadására való felkészítés - tájékoztatta a Világgazdaságot Iglói Gabriella, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának főosztályvezetője. A pályázatok májusban és júniusban jelennek meg.

Elsősorban az önkormányza-tok, illetve önkormányzati intézmények és társulások lehetnek a kedvezményezettjei az Orpheus programcsomagnak, de több komponensére nonprofit és civil szervezetek, állami szervek, illetve vállalkozások is sikeresen pályázhatnak. Ez a terület- és humánerőforrás-fejlesztési program már arra a tervezési mechanizmusra és lebonyolításra készíti fel a résztvevőket, amely 2004 után elengedhetetlen lesz az uniós támogatások elnyeréséhez.

A gazdasági és szociális kohéziót elősegítő Orpheus egyik eleme az integrált helyi fejlesztések ösztönzése. A gazdasági vagy közösségi funkciók ellátására alkalmas területek rehabilitációjának keretében a település belterületén lévő hasznosítatlan vagy alulhasznosított ipari terület, volt laktanya, belterületi funkcióját elvesztő településközpont vagy más, romló állapotú településrész felújítására kapható támogatás. A régión belüli elérhetőséget javító közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése a leromlott területek rehabilitációjához kapcsolódik. A foglalkoztathatóság javítása keretében a hátrányos helyzetű lakosság foglalkoztatását elősegítő nonprofit programokkal és a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő képzési programokkal lehet pályázni. Önálló tender csak a településfejlesztésre nyújtható be, az elérhetőség és a foglalkoztatás javítása önmagában nem pályázható.

Az általános iskolai informatikai fejlesztésekhez kapcsolódó projekt keretében a ritkán lakott és alacsony fejlettségű mikrorégiókban lévő önkormányzati iskolák kaphatnak támogatást. A cél elsősorban az informatikai fejlesztés, de ehhez kapcsolódhat a beruházásnak helyet adó épületek felújítása, illetve oktatási segédanyagok kidolgozása és az oktatók képzése.

A munkaerő-piaci integráció és a közmunkaprogram célja a foglalkoztatottság növelése a tartósan munka nélkül lévők és a szociális segélyből élők körében, különös tekintettel a roma népességre. Indulhatnak projektek a roma kisebbség felzárkóztatására és társadalmi befogadását segítő intézkedések ösztönzésére.



Szakmai segítség projektek előkészítéséhez



Május 30-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek a mintegy 6 milliárd forinttal létrehozott Európa Pályázat Előkészítő Alaphoz (PEA) támogatásért. Az alap célja olyan színvonalas projektek teljes körű előkészítése, amelyek illeszkednek a nemzeti fejlesztési terv operatív programjaihoz, és az uniós támogatások elnyerése esetén a 2004-2006 közötti időszakban megvalósíthatók. Ebben az időszakban Magyarország - a kötelező hazai társfinanszírozással - várhatóan mintegy 1200-1500 millió forint támogatást nyerhet el. A pénz felhasználása a hazai pályázók felkészültségén múlik.

Az idei év egyik legfontosabb feladata megfelelő menynyiségű és minőségű projekt kidolgozása. A pályázatoknak komoly formai és tartalmi követelményei lesznek. A PEA nem ad közvetlen pénzügyi támogatást a projektek megvalósításához, hanem tanácsadási szolgáltatás keretében olyan szakértői segítséget nyújt, amelynek eredményeképpen az ötletekből a csatlakozás után akár azonnal beadható, tökéletesen előkészített, kész pályázatok születhetnek. A szakértői munka kiterjedhet sikeres uniós tagállami projektek bemutatására, az előkészítő műhelymunkák megszervezésére, a kidolgozandó projekteket megalapozó igényfelmérések, pénzügyi, technikai, műszaki és környezeti hatástanulmányok, építési tervek és közbeszerzési dokumentumok elkészítésére. A szakértői munka a pályázókkal közösen zajlik, tehát a kedvezményezettek elsajátíthatják a pályázatok előkészítéséhez szükséges gyakorlati ismereteket.

A PEA támogatásával 600-650 terv kidolgozására nyílik lehetőség. A programban 22 pályázati területet hirdettek meg - ezek közé tartoznak a turisztikai fejlesztések, a települések komplex elektronikus közigazgatási rendszerének modernizálása, a szelektív hulladékgyűjtés vagy a szennyvízhálózatok rekonstrukciója. A projektek kiválasztására nyáron kerül sor, ezt követően kezdődhet a munka. A szakértői, tanácsadói közösségek jelentkezésének elbírálása már folyik.