Strómancéges hús a párizsiban?

Vizsgálódik az FVM annak megállapítására, a nem emberi fogyasztásra szánt, importsertéshúsokat Magyarországon hol és mire használják fel - nyilatkozta lapunknak Németh Imre agrárminiszter. Hozzátette azonban, a tárca semmiféle feltételezésekbe nem bocsátkozik, csak tiszta képet szeretne kapni az ügyben.

Az MSZP-frakció agrárpolitikai munkacsoportjában viszont felmerül a gyanú, hogy az általában kutya- és macskaeledelként, illetve azok alapanyagaiként feltüntetett húsok egy része emberi fogyasztású termékekbe kerülhet, tudtuk meg Gráf József szocialista képviselőtől. A bizottság a napokban Gráfot bízta meg a probléma feltárásával.

A képviselő kérdésünkre közölte, hogy egyelőre az adatokat gyűjtik össze az agrár-, a pénzügyi és a gazdasági tárcától. A testület azt kívánja felderíteni, az elmúlt hónapokban mennyi importhús érkezett az országba, és ezeket kik, milyen termék előállítására használták fel.

Nem nyugszom addig, amíg az ügy végére nem járunk - fogalmazott lapunknak Gráf. Szerinte az uniós csatlakozás közeledtével rendet kell csinálni a sertéságazatban, különben a belépés után nem őrizhetjük meg jó termékminőséget garantáló státusunkat a kétes eredetű termékfeldolgozás miatt. A képviselő elmondta: bár még nem állnak rendelkezésre teljes körű adatok, több információ arra utal, hogy az import jelentős részét sok kis strómancég bonyolítja le. Ezek vélhetően valakik megrendelésére hozzák be a termékeket, így azt is ki kell deríteni, kik a megbízók.

Csaknem 40 százalékkal csökkent a sertéshúsimport az első negyedévben a tavalyi év hasonló időszakhoz képest, közölte kérdésünkre Németh Imre. Ez azt jelenti, hogy március végéig 10,8 ezer tonna érkezett az országba, szemben a 17 ezer tonnás bázissal.

A miniszter az importkörülményekkel kapcsolatban elmondta: régóta ismert, hogy az EU a hat hónapos szavatossági idő lejárta előtt általában jelentős támogatásokkal igyekszik megszabadulni fagyasztott sertéshúskészleteitől. Szanyi Tibor, a tárca politikai államtitkára a napokban már utalt arra, hogy lejárt szavatosságú EU-s termékek jelentek meg a magyar piacon, de erről a minisztérium állategészségügyi hatóságának nem volt tudomása.

A magyar-EU-s kétoldalú liberalizációs megállapodás az első negyedévben 5-6 ezer tonna uniós sertéshús vámmentes importját tette lehetővé, ezért fontos kideríteni, hogy e mennyiség felett milyen termékek érkeztek az országba - mondta Gráf. Tapasztalatai szerint ma nagy a bizonytalanság abban, hogy pontosan milyen húsokról és milyen hazai hasznosításról van szó.

Mint ismert, az utóbbi években többször felmerült a gyanú a kifogásolható sertéshúsimporttal, illetve az állateledelként szolgáló termékek humáncélú feldolgozásával kapcsolatban. Az olcsó behozatal most elsősorban azért került újból a középpontba, mert a hazai sertéságazat túltermelési válsággal küszködik. E szempontból Gráf szerint ma kifejezetten hátrányos, hogy Magyarország nem csatlakozott korábban az EU-hoz. Így ugyanis még egyik célországa az uniós húsfeleslegek támogatott exportjának, míg EU-tagként maga is a kiviteli szubvenció haszonélvezője lenne.