Szabadulna a tengeritől az FVM

Kétezer forintos tonnánkénti költségtérítéssel igyekszik rávenni az FVM a gazdákat, vegyék vissza a tavalyi intervenciós állami felvásárlás során felajánlott kukoricakészleteket. A megjelenés előtt álló rendelettervezet szerint az érdekeltek május 9-ig nyilatkozhatnának arról, élnek-e a pluszdotációs lehetőséggel. A közraktározással kombinált intervenciós akció keretében - államilag garantált bankhitelből - tonnánként 21 ezer forinthoz juthattak tavaly novembertől, s most arról kell dönteniük, igényt tartanak-e terményeikre, vagy végleg az államnál hagyják. Utóbbi esetben a hitel törlesztéséről az FVM-nek, illetve az általa kijelölt szervezetnek kell gondoskodnia. Ezért ösztönözne a tárca a visszavételre.

A gazdák eredetileg 368 ezer tonna árut kínáltak fel, amely a hírek szerint mára - több "önkéntes" visszavásárlás nyomán - 260-270 ezer tonnára apadt. A tényleges megvételhez a pénzhiánnyal küzdő tárcának így is 5-6 milliárd forintot kellene előteremtenie, bár a források nagy része - 1-2 ezer forintos tonnánkénti veszteséggel - a későbbi eladáskor megtérülhet. Gondoskodni kellene a teljes árumennyiség tárolásáról és exportjáról, míg a 2 ezer forintos, visszavételt serkentő tonnánkénti dotáció egyszerűbb elintézést és csak százmilliós nagyságrendű kiadást jelentene.

Bírálja a terveket a szövetkezeti érdekképviselet gabonaválasztmányi tagozata, mondván: az FVM-nek minden állami készletet exportra kellene juttatnia. Guba Mihály, a választmány elnöke közölte: ellentétes lenne az intervenciós célokkal, ha az egyszer kivont termény a 2 ezer forintos dotáció nyomán újra a belpiacra kerülne, ahol a felesleg eléri a 800-900 ezer tonnát. Ezért akkor támogatnák ezt, ha a tárca feltételéül kötelező exportot szabna.

Ekkor azzal a problémával kellene szembenézni, hogy a költségtérítés kiviteli szubvenciónak minősülhet - érvelnek szakértők. (Sőt, egyes vélemények szerint ez már az FVM megoldási javaslatánál is fennállhat, ha a gazdák a visszavett kukoricát később exportra adják el.) A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) viszont jelentős korlátokat szab: az idén 168 ezer tonna áru kivitelét dotálhatjuk, s erre összesen 148 millió forint fordítható.

Az FVM is számol e szubvenciós kerettel, de a tárca a támogatást arra az árumennyiségre akarja felhasználni, amelyet a termelők a 2 ezer forintos költségtérítés ellenére sem vesznek vissza (utóbbi dotációt pedig nem tekinti exportszubvenciónak). Előreláthatólag nem minden gazda kér majd a plusztámogatásból, mivel az áru visszavásárlása nekik azzal együtt sem éri meg. Guba szerint a visszavásárláson - amikor a korábbi hitelt is törleszteni kell - annak érdemes elgondolkodnia, aki az árut legalább 21-22 ezer forintért tudja értékesíteni. A 22,5-22,6 ezer forintos tonnánkénti tőzsdei jegyzések viszont ennél roszszabb, 20,5 ezer forint körüli átlagos eladási lehetőségnek felelnek meg a fizikai piacon, tette hozzá.

A tárca azzal számol, hogy a 2 ezer forintos dotáció hatásaként legalább 150 ezer tonna árutól szabadul meg. A fennmaradó (végleg állami tulajdonba kerülő) tételt a minisztérium nyílt exporttenderrel adná el. Saját megítélése szerint is gondot okozhat azonban, hogy a kiviteli esélyek csak júliustól javulhatnak. Ekkor nyílik meg újra a kétoldalú agrárliberalizációs megállapodásban rögzített, legutóbb tavaly év végén kimerült magyar kvóta, amely több százezer tonna kukorica vámmentes szállítását teszi lehetővé az EU-ba.