Új lehetőségek nyílnak a vállalkozók előtt

>> A magyarországi települések közötti, a fejlett iparú térségek felé irányuló népességmozgalom Békés megyén belül is megfigyelhető, sőt évről évre erősödik. Úgy tűnik, kevés esély van e népességmozgás irányának érdemi változtatására, esetleg a visszafordítására, hiszen az új ipari központok a piacgazdaságra történő áttérés éveiben szinte már véglegesen kialakultak.



- Éppen az utolsó órában vagyunk, amikor még tehetünk valamit a kihaló térségek és megyék érdekében. A befektetés- és beruházásösztönzés mellett a településeken tovább kell folytatni és segíteni a lakásépítést, mert a Magyarországon élő emberek értékítéletében nem a munkahely az első, hanem a lakás. Kisebb mértékben, de sajnos a szarvasi lakosság átlagéletkora is nő, mert nagyon sok tehetséges fiatal érthető módon jelenleg csak Budapesten, vagy a vidéki nagyvárosokban talál képességeinek megfelelő munkát. Egy dinamikusabb fejlődésre nyílik lehetőség, ha egy részüket lakással és egyéb kedvezményekkel Szarvashoz tudjuk kötni. Öregekkel nem lehet egy megye, egy térség gazdasági helyzetén változtatni. Fiatalok nélkül néhány évtizeden belül a megye több részén szellemfalvak, -városok alakulnak ki.



>> Szarvas város önkormányzata milyen célokat valósít meg annak érdekében, hogy a vonzerejét erősítse a lakhatóság és a foglalkoztatás tekintetében egyaránt?



- A teljes körű infrastruktúra kiépítése mellett a könnyen megvalósítható otthonteremtésért lobbizunk. Az itt található vállalkozások beruházási terveit a magunk eszközeivel segítve minden esélyt igyekszünk megadni, hogy tovább növekedjen a képzett munkaerő iránti kereslet. A város fontosnak tartja a települési környezet és a kulturális élet vonzóbbá tételét. Ezért építettünk például néhány éve saját színházat magunknak, és mind több országos figyelmet érdemlő, többnapos fesztiválprogramot szervezünk. Fontosnak tartjuk a közterek és parkok környezetének "lakhatóvá" tételét, játszóterek kialakítását, hogy a Szarvason élő emberek egyre jobban érezzék magukat, legyenek büszkék arra, hogy szarvasiak. Amikor négy évvel ezelőtt az itt élők polgármesterré választottak, megfogadtam: a szarvasiaknak bebizonyítom, hogy érdemes itt élni. Depresszióba a nehézségek ellenére sem eshetünk. A kedvező folyamatokat erősíteni kell, a hátrányból előnyt kovácsolni, hogy előbbre tudjunk lépni. Az emberekben tudatosítani kell a jó dolgokat, s azt még inkább: mit kell kijavítani. A szarvasi fiatalok közül szerencsére egyre többen gondolkodnak azon, hogy itt maradnak, mert sikerült a városvezetés üzenetét - az érzelmi kötődés erősítését - tudatosítani bennük. Ha a többi település irigy ránk, az sem baj, mert az is egy érzelmi kötődés.



>> 2002-ben másodszor választották polgármesterré a szarvasi emberek. Milyen a politikai hangulat az önkormányzatban, hiszen az országos viták a legtöbb településen a helyi politikában is látványosan leképződnek.



- A városban nyugalom van. Rengeteg terve van a jelenlegi vezetésnek és személy szerint nekem is. Nincsenek kreált ügyek, nagy politikai csatározások, mert háborúban nem lehet építkezni. Aki csatározni akar, általában magára marad, a testület egésze párthovatartozástól függetlenül a nyugalom híve.



>> Tavaly az év polgármesterévé választották. Ezt minek tulajdonítja?







- Valószínűleg annak köszönhetem, hogy az emberek elégedettek voltak a munkámmal. S szavazatukkal ezt ki is nyilvánították. Feltételezhetően a lendületet, az őszinteséget, a célra törő városi érdekérvényesítést ismerték el. Itt nagy politikai konfliktusok nem voltak, a különböző pártok képviselői nem ugrottak össze, mint sok más településen. A döntések nem politikai kompromisszumok, hanem szakmai érvek mentén születtek. Magam is gazdasági szakember vagyok, s egy kérdés elintézésénél nem bújtam a politika mögé. Vallom, hogy egy polgármesternek szakmailag is képzettnek kell lennie. Szarvason az önkormányzati intézményrendszer fontos területein is szakemberek dolgoznak, az építőiparban, a beruházások területén, a közigazgatásban, a pénzügyekben, a vagyongazdálkodásban és a városüzemeltetésben.



>> Hogyan alakul Szarvas költségvetése 2003-ban? Milyen összegeket tud a város fejlesztésre, illetve pályázati önerőre fordítani?



- Ennyire kedvezőtlen helyzetben soha nem voltunk az önkormányzatiság történetében. Működési hiányunk - ami tavaly nem volt - megközelíti a százmillió forintot. A bérnövekmény 360 millió forint. Az intézményrendszernek 744 dolgozója van. A központi költségvetés a 360 millió forint növekményből közvetlenül 160 milliós többletköltséget finanszíroz, mintegy 40 millióval még kiegészíti, s a hiányzó 160 milliót hitelből kell a városnak előteremtenie. A hiány további intézményracionalizálást és takarékosságot követel. A kötelező feladatokra koncentrálunk, a nem kötelezőket csökkentjük, néhány intézménynek - így többek között a gimnáziumnak s valószínűleg a szlovák iskolának is - más fenntartót keresünk. Az orvosi szakellátást is át kell adni, amit ötven év óta épít és korszerűsít a város, miután nincs Szarvas és a kistelepülések számára elérhető közelségben kórház. Így javul a város költségvetési pozíciója, több lesz a fejlesztésre fordítható összeg. Hiszen eddig az átadott intézmények 80 százalékát finanszírozta a normatíva, ebben az évben már csak a 60 százalékát. Súlyos milliókat mentünk meg az intézmények átadásával. Az éves költségvetés így várhatóan megközelíti a négymilliárd forintot, tavaly ez az összeg pontosan ugyanennyi volt.



>> Szarvason az elmúlt négy évben számos beruházás indult el, illetve fejeződött be. Folytatódik-e a be-

ruházási lendület? Azért is kérdezem, mert az előző ciklusban kormánypárti polgármesterként dolgozott, most viszont ellenzéki szerepet vállal.



- A pluszforrásokhoz jutás valójában nem politikai hovatartozás kérdése, csak sok település erre hivatkozva magyarázza meg eredménytelen forrásszerző képességét, a fejlesztéseket elodázó költségvetési politikáját. Ha egy település három alapvető szakmai feltételt teljesíteni tud, a beruházási elképzelések megvalósítását el tudja kezdeni. Mindenekelőtt legyen konkrét fejlesztési terve, amit kész programokban meg tud jeleníteni, hogy a kiírt pályázatokra azonnal ugrani tudjon. Kell fejlesztésre fordítható önerő és hitelképesség. Törekedni kell arra, hogy a költségvetésben legalább a helyi gazdasági szereplők adóbefizetéseinek összege fejlesztési önerőként legyen elkülönítve. Emellett profi, projektekkel foglalkozó szakembereket kell alkalmazni, akik ismerik a pályázatok zökkenőmentes lebonyolításának fogásait. Természetesen kell egy a programokra nyitott, fogadókészséggel rendelkező testület is. Mert ha az ember mellett elmegy a vonat, hiába akar rá felszállni. Oda kell figyelni a politikai széljárásra is. Hiába akar egy város bölcsődét építeni, ha az óvoda építését támogatják, vagy bérlakásokat létesíteni, ha ahhoz olyan jelentős önerő kell, amit csak más, fontos területektől elvonva tud előteremteni. Egy önkormányzatnak azokat a beruházásokat kell előtérbe helyeznie, amelyeket az éppen aktuális kormányzat támogat, törekedve arra, hogy egységnyi saját erőhöz minél nagyobb arányú állami támogatást szerezzen.



>> A szarvasi önkormányzat milyen fejlesztésekre koncentrált?



- Száz lakás épült Szarvason a Széchenyi-program keretében, 80 százalék állami támogatás mellett. A 20 százalék saját erőt tíz év futamidővel, 5 százalék kamat mellett tette le az önkormányzat. Ez nem eladósodás, hiszen a lakbér törlesztése fedezi az önerőt. Visszatérve az elmúlt négy évre: nemcsak Szarvason, hanem a megye legtöbb településén is elindult valami. Az önkormányzatok és a helyi vállalkozások számára sikerült területfejlesztési többletforrásokat allokálni. 1998-ban országgyűlési képviselőként megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy a felzárkóztatásra szoruló megyékről szóló költségvetési fejezetben nem szerepel Békés megye. Pedig az egyik leginkább rászoruló térsége az országnak. Indítványom ez ügyben sikeres volt, a parlament jóváhagyta Békés megye új besorolását, aminek köszönhetően 1,5 milliárd forint területfejlesztési többletforrásra nyílt meg a pályázati lehetőség. A korábbi egymilliárd forinttal szemben ma már megyei szinten több mint 3 milliárd forint pályázati pénz áll rendelkezésre a települések és a helyi vállalkozók részére. Szarvas és a megye számos települése előtt ez nyitotta meg a lehetőséget. A Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottságnál az 1998-ban a rendelkezésre álló és pályázható forrás nyolcmillió forint volt. 2002-ben, amikor leköszöntem, évi 180 millió forintra nőtt ez az összeg. Ha a pályázható források nem csökkennek érdemben, Szarvas folytatni tudja a beruházási programját, hiszen sok jó terv van.



>> Szarvas gazdasági élete meglehetősen színes, sok az innovatív gazdasági szereplő, a kicsiktől a termelőüzemekig bezárólag, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Szarvas egyik sajátossága az erős agrárinnováció, amit a Tessedik Főiskola mellett olyan országos intézmények generálnak, mint a Haltenyésztési és Öntözési Kutató Intézet. Miközben a legtöbb békési településen a mezőgazdaság jelenti a kritikus pontot, Szarvason ez az egyik legdinamikusabban fejlődő terület.



- Az önkormányzat odafigyel a helyi gazdaság szereplőire, s nem csak az adót szedi be, mert egy település gazdaságát komolyan kell vennie. Hiszen adójuk képezi a városfejlesztési források alapját, munkalehetőséget adnak. Szarvason majd minden 12. emberre jut egy vállalkozás. A városnak ugyan soha nem volt nagyipara, de a szövetkezeten újjáépülő vállalatok és vállalkozások igen jól prosperálnak. Ez köszönhető annak, hogy sok a diplomás szakember a városban, s igen jelentősek a hazai és nemzetközi kapcsolataik. Jó az is, hogy Szarvas gazdasága sokszínű, hiszen egy-egy ágazat válsága alapjaiban nem tudja megrengetni. A városban évek óta alacsony a munkanélküliség, ami az erős gazdaságnak köszönhető, a nagyok mellett a sok kis- és közepes vállalkozás érdemi foglalkoztatói szerepet tölt be. Az itt élő emberek szorgalmasak, sokat dolgoznak, s a gazdasági összképet ez is kedvezően befolyásolja. Az önkormányzat és magam is mint parlamenti képviselő segítem őket abban, hol, milyen területen van lehetőségük pályázati forrásokhoz jutni, ami segíti őket az innovációban, a technológiafejlesztésben, vagy a munkaerő-gazdálkodás optimalizálásában.