Új menekültstratégia

Magyarország nem jöhet szóba lehetséges helyszínként, ha az EU a közösség területén kívül kialakítandó táborokban helyezi el egy az iraki katonai konfliktus miatt esetlegesen kialakuló menekülthullámmal Európába érkező migránsokat. Mint Dobó István, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának menekültügyi igazgatója kérdésünkre elmondta: Magyarországra, valamint a többi kilenc tagjelölt államra az EU úgy tekint, hogy jövőre már a közösség teljes jogú tagjai lesznek. Éppen ezért nem merülhetett fel, hogy Magyarország mint külső állam fogadja az iraki menekülteket, még ha a schengeni övezethez történő csatlakozás később is lesz, mint az EU-tagság elnyerése.

Az uniós tagállamok közül Nagy-Britannia vetette fel, hogy az egyre nagyobb számban Európába érkező migránsokat az EU határain kívül próbálják meg feltartóztatni, s különösen aktuális lehet a javaslat, ha az iraki háború miatt esetleg nagyobb menekülthullám indul meg a fejlett államok irányába. A David Blunket brit belügyminiszter által múlt héten ismertetett elképzelés szerint a menekültek átmeneti elszállásolásának lehetséges helyszíneként Románia, Horvátország, Albánia és Ukrajna jöhet szóba, amennyiben az érintett államok - anyagi ellenszolgáltatás fejében - hajlandók lennének befogadni az erre a célra felállítandó létesítményeket. Emellett a tervek szerint Törökországban, Iránban, vagy Marokkóban - ahová várhatóan nagyszámú migráns érkezik - szintén megpróbálnák feltartóztatni a menekülteket. A javaslat a tagállamok körében éles vitát váltott ki, s polgárjogi csoportok is bírálják az átmeneti központok kialakításának tervét. A tervtől függetlenül az EU 100 millió euró humanitárius segélyt szán Iraknak, részben arra, hogy az otthonukból elmenekült embereknek Irakon belül nyújtsanak segítséget. A hadműveletek ellenére egyébként az iraki lakosság egyelőre nem menekül nagyobb számban az országból.