Új szereplő a bérlakáspiacon

Új alapokra kívánja helyezni a bérlakásépítést és -üzemeltetést a Magyar Fejlesztési Bank hamarosan létrejövő leányvállalata. A Nemzeti Lakásberuházó és Ingatlanfejlesztő Kft. (NLI) a bank 2001 tavaszán alakult gazdasági társasága, az Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft. helyébe lép. Az új kft. leghamarabb június közepén kezdheti meg tevékenységét, feltétele ugyanis az MFB-ről szóló törvény módosítása. (A kormány elfogadta és az Országgyűlés elé terjesztette a bank tevékenységét szabályozó 2001. évi törvény módosító javaslát, a zárószavazás május 5-én esedékes, s a kihirdetését követő hónap 15-én léphet hatályba a jogszabály.)

Az MFB jelentős tőkeemeléssel éleszti újjá a társaságot, ezzel szeretné pozícióit stabilizálni, tudtuk meg. A cég piaci stratégiájának kidolgozása még folyamatban van, ám az már biztos, meghatározó szerepet kíván magának szerezni a bérlakáspiacon. Egyelőre szinte kizárólag állami támogatásból finanszírozott önkormányzati bérlakások épülnek, minimális számban. Az MFB kft.-jének szándéka, hogy szélesítse a finanszírozási választékot.

Az előzetes számítások szerint évi mintegy 2300 bérlakás építését generálná az új társaság.

A Nemzeti Lakásberuházó és Ingatlanfejlesztő Kft. - amely a későbbiekben a tervek szerint részvénytársasággá alakul - magánvállalkozói tőke bevonását tervezi a bérlakásépítés finanszírozásába, illetve a lakások üzemeltetésébe, elsősorban lakástársaságok létrehozása révén. Ezek a franchise-rendszerben működő társaságok a szándékok szerint ötvöznék a biztonságos üzemeltető és a bérlakásfejlesztő beruházó szerepét. A gyakorlatilag tőketársulásként funkcionáló lakástársaságokban az NLI minden esetben kisebbségi tulajdonrészt - legfeljebb 49 százalékot - szerezhet, majd azok megerősödését követően - egyes számítások szerint 4-5 év múlva - ki is vonja tőkéjét a vállalkozásokból.

A lapunk birtokába került koncepciótervezet szerint hitelkonstrukciók kidolgozását is tervezi az NLI. Az egyik révén lehetőséget kaphatnak az önkormányzatok arra, hogy kész lakásokat megvásároljanak és ezzel saját bérlakásállományukat növeljék. A hitel tervezett futamideje 15-20 év lenne, fedezetként elfogadnák - 20 százalék saját erő megléte esetén - a megvásárolt ingatlant. Az önkormányzat állami támogatás elnyerése esetén (ez jelenleg a bekerülési költség fele lehet) 20-30 százalék saját erő kiegészítésére szolgáló kölcsönt is igénybe vehetne.

A Nemzeti Lakásépítő és Ingatlanfejlesztő Kft. a minőségileg garantált bérlakásstandardok kialakítását is elő kívánja segíteni. Elsőként - a tervezési költségek minimalizálására - megterveztetik azokat a lakástípusokat, melyeket építeni kívánnak. A kiviteli tervek alapján meghatározhatók lesznek a felhasználható anyagok, szerelvények, ezekre közbeszerzési pályázatokat írnak ki a gyártók részére. Ugyancsak közbeszerzési pályázaton választanák ki a kivitelezőket. Így szeretnék átláthatóvá tenni a bérlakásépítés menetét s a kapcsolódó pénzügyi folyamatokat.

Nyíregyháza polgármestere, Csabai Lászlóné jó, de csak átmeneti megoldásnak tartja az MFB bekapcsolódását a bérlakáspiacba. Kedvezőnek tartja azt is, hogy az önkormányzatok saját forrásaik kiegészítésére kedvezményes hitelhez juthatnak. Véleménye szerint azonban az lendítene igazán a bérlakásépítésen, ha nagy számban megjelenne a magántőke a piacon. Mint mondja, ugrásra készen állnak a vállalkozók - Nyíregyházán is -, csak arra várnak, hogy a lakbérkedvezményről megszülessen a döntés. Várhatóan még a nyári szünet előtt rábólint a kormány a tervezetre, s azt vélhetően "csont nélkül" elfogadja a parlament. Csabainé - aki egyúttal a kormány lakásügyi megbízottja - reméli, hogy a rendelkezésre álló állami források ésszerű átcsoportosításával forrást lehet teremteni a kedvezményekhez.

Horváth Csaba, a főváros II. kerületének polgármestere is azon a véleményen van, hogy az elképzelés hasznos kiegészítője lehet a nemzeti lakásprogramnak. Különösen azt tartja üdvözlendőnek, hogy az önkormányzatok kipótolhatják saját erőforrásaikat a kínált kedvezményes hitellel. A közbeszerzés bevezetését is jó kezdeményezésnek tartja, hiszen így olcsóbbá válhatnak az építkezések.

Nem ez lesz a bérlakáskérdés igazi megoldása, bár kisebb eredményeket hozhat - mondta kérdésünkre Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezető igazgatója. Az első és legfontosabb, hogy az önkormányzatok gazdaságilag megerősödjenek. Ha ugyanis van pénze a megrendelőnek, akkor nem kell különösebb ösztönzés a vállalkozóknak sem - hangoztatta.