Vélemények

Kedvező változások

A népszavazás pozitív eredményének ismeretében Magyarország, ha jogilag nem is, a gyakorlatban kvázi európai uniós tagállammá vált, s az integrációs folyamat a gazdaságban is egyértelműen kedvező hatást fog gyakorolni - kommentálta a szombati referendumot lapunknak Fodor István. Ugyanakkor a Magyar-EU Bővítési Üzleti Tanács elnöke hozzátette: sokan azonnali változást várnak a gazdaságban, de valószínűbb, hogy a kedvező jelenségek hosszabb távon erősödnek fel igazán. A termelői szektorba irányuló nemzetközi technológia beáramlásának felerősödésével párhuzamosan az uniós csatlakozás talán legkedvezőbb hatása abban jelentkezik majd, hogy a multinacionális vállalatok mellett a kis- és középvállalkozások húzószerepe megerősödik a gazdaságban, illetve közülük mind több válhat nemzetközi szinten is versenyképessé és kezdhet el terjeszkedni az európai államokban. Természetesen ehhez megfelelően professzionális programok szükségesek a kormányzat részéről is - tette hozzá Fodor István.



Újabb befektetők várhatók

Szervezetünk végig támogatta Magyarország európai uniós csatlakozását, ezért elégedetten vettük tudomásul a szombati népszavazás eredményét - közölte lapunkkal Hegedűs A. Péter. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke szerint az uniós tagállamoknál a csatlakozás már a felvételt követő első évtől kezdve átlagosan 0,75 százalékkal gyorsabb gazdasági növekedést eredményezett, s ugyanez valószínűsíthető Magyarország esetében is. Az országban korábban letelepedett nagybefektetők többsége a népszavazás kedvező kimenetelét valószínűleg bekalkulálta üzleti terveibe, ám újabb cégek dönthetnek magyarországi beruházások mellett. "Reményeink szerint az uniós csatlakozás újabb befektetési hullámot generál Magyarországon, ami a jó gazdasági hatások mellett segítheti, hogy Budapest a kelet-közép-európai térség valódi regionális központjává válhasson" - fejtette ki Hegedűs A. Péter.



Megnyugtató eredmény

A vállalati szféra szempontjait nézve megnyugtató, hogy a minimálisan szükségesnél lényegesen több szavazat gyűlt össze a európai uniós tagság mellett a szombati népszavazáson, noha a csatlakozás gazdasági értelemben lényegében már befejeződött - fejtette ki Csaba László. A lapunk által megkérdezett közgazdász szerint az EU-taggá válás miatt már nem kell radikális változásokra számítani, mivel a csatlakozás valójában egy tizenkét éve tartó folyamat betetőzését és intézményesülését jelenti, amely összességében a jogbiztonság és a vállalatok finanszírozhatóságának javulása miatt mindenképpen kedvező hatást fog gyakorolni a gazdaságra.

Mindenesetre meglepő volt, hogy milyen kevesen mentek el szavazni, különösen, hogy jóval magasabb szavazási hajlandóságot valószínűsítettek. A részvételi adatok az EU iránt tapasztalható későbbi lelkesedés szempontjából rossz előjelként értelmezhetők, s félrevezető lehet, ha úgy kommentálják az eredményt, hogy az országban ténylegesen 84 százalékos az uniós integráció támogatottsága - fűzte hozzá Csaba László.



Jó kisugárzás

Az igen szavazatok magas számának megnyugtató hatása mellett az alacsony részvételi arány elgondolkodtató, de a szombati népszavazásnak így is jó kisugárzása lehet a gazdasági életre - véli Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta: az uniós csatlakozás élénkítheti a befektetési kedvet és erősítheti a forintot, igaz, a piaci szereplők egy része valószínűleg már korábban beárazta számításaiba az ország EU-taggá válását. Éppen az utóbbi jelenség miatt az üzleti hangulatban nem várható hirtelen változás, noha az európai integrációs folyamat gazdasági hatása egyértelműen kedvező. Mindenesetre Parragh László szerint a belépéssel összefüggő kampányt célszerű lenne folytatni azzal a változtatással, hogy a "szavazz az EU-ra!" szlogen helyett a "készülj az uniós tagságra!" mottót követve, a lakosság mozgósítása helyett elsősorban a vállalati szféra felkészítését tűznék ki célul.