Visszafogott OECD-előrejelzés

A világgazdaság csak az év vége felé talál magára, igen elhúzódó és tétova javulás eredményeként, amely gyenge bizalmi környezetben megy végbe - állítja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely tegnap közzétett prognózisa éppen ezért visszavett a fél évvel ezelőtti előrejelzéséből. A világ 30 legfejlettebb ipari államát - köztük Magyarországot - tömörítő szervezet szerint a "harmincak" idei GDP-bővülése csak 1,9 százalékos lesz, 0,3 százalékponttal gyengébb, mint az ezt megelőző prognózisában előrevetítette. A jövő évi növekedést továbbra is 3 százalékosra várja a párizsi székhelyű nemzetközi szervezet.

Szakértői azonban felhívják arra is a figyelmet, hogy igen sok a rizikófaktor. Ilyen a kőolajárak alakulása - az idei átlagos hordónkénti árat 25 dollárra becsülik, ám modellszámításuk szerint éves átlagban minden 10 dolláros árváltozás 0,25 százalékkal módosítja le vagy fel a növekedést, s 0,5 százalékpontos változást eredményez az inflációs rátában. Az iraki háború és a helyzet rendeződésének hossza is erőteljesen befolyásolja a világgazdaság helyzetének alakulását, miként az atípusos tüdőgyulladás-járvány kimenetele is - hívják fel a figyelmet.

Az egyes OECD-tagországok növekedési kilátásai jócskán eltérnek egymástól, derül ki a jelentésből. Az USA gazdasága az átlagosnál gyorsabban bővül. Az adó- és kamatmérsékléseknek köszönhetően ugyanis a vállalati beruházások élénkülnek, csakúgy, mint a termelés.

Ugyanakkor jóval az átlag alatt teljesít az eurózóna, amelynek helyzetét most sokkal borúsabban látja az OECD, mint a legutóbbi világgazdasági kilátások készítésekor. A mostani előrejelzés szerint a növekedés csak 1 százalékos lesz az idén - legutóbb még 1,8 százalékosat neveztek reálisnak. A fő okot az egyre növekvő munkanélküliségben, illetve az annak következményeként zsugorodó lakossági fogyasztásban látják a szakértők. Az euróövezeten belül Németország (Magyarország legfontosabb partnere) kiváltképpen gyengélkedik. Az OECD szerint a helyzet javulásához szükség van gazdasági reformokra.

A harmadik nagy "alulteljesítő" Japán, ahol szintén csak 1 százalékos idei növekedésre lehet számítani. A pénzügyi szektor alapvető szerkezetváltására volna szükség, állítják az OECD szakértői, akik szerint a jegybank nem tett meg mindent a defláció ellen.

Ugyanakkor térségünkből az unióhoz jövőre csatlakozó négy ország kiválóan teljesít, dacára annak, hogy problémák akadnak bőven. Ezek gyakran egybecsengenek, hiszen mind a négy ország esetében az OECD óv a bőkezű költségvetési politika folytatásától, s azt tanácsolja: a külső konjunkturális okok miatt kialakult belső kereslet által vezérelt növekedésről álljanak át az exportvezérelt növekedésre.

Magyarországon meg kellene teremteni a hiteles középtávú költségvetési kereteket; helye van a monetáris lazításnak, ám ennek függenie kell az inflációs céloknak megfelelő, mérsékelt bérkiáramlástól. Magyarországon a növekedés mértéke nagyban függ attól is, hogy sikerül-e a bérdinamikát visszafogni és a termelékenységet erőteljesen növelni, aminek következtében némileg növekedhet a munkanélküliség. Bár ez óhatatlanul visszahat a háztartások bevételeire s így a fogyasztására, ám ezt ellensúlyozhatja az üzleti beruházások, beleértve a külföldi működőtőke-beáramlás bővülése. Az elemzés rámutat arra is: a versenyképesség romlásának oka a gyors bérnövekedés és a forint felértékelődése volt; ezek eredményeként pedig az OECD-országok közötti legnagyobb egységre jutó munkaerőköltség-növekedést volt kénytelen elkönyvelni Magyarország 2002-ben.

Csehországnak jelentős pénzügyi stabilizációt ajánl az OECD, amelynek szakértői szerint ellenkező esetben meginoghat a gazdaságba vetett bizalom és szükségessé válik a monetáris szigor. Lengyelországnak is féken kell tartania állami költekezését, mivel csak így tud megalapozni egy későbbi lazább monetáris politikát. Erre pedig égető szüksége van, hiszen túlságosan lassú a gazdaság és magasak a reálkamatok. Ugyanakkor Lengyelország esetében politikai bizonytalansági tényezőt is említ az OECD: a gazdasági fellendülésnek szerinte ez akár akadálya is lehet. Szlovákia vélhetően nem lesz képes maradéktalanul teljesíteni az igencsak ambiciózus pénzügyi restrikciós programot. Ennek oka, hogy késik az egészségügyi, a nyugdíj-, az adó- és a munkaügyi reform. Szlovákia is versenyképességi gondokkal küszködik, ám a legnagyobb rizikót a közvetlen külföldi működőtőke-beáramlás elmaradása jelenti, emiatt erősödhet a korona árfolyama, ami kedvezőtlenül hat a szlovák ipar versenyképességére.