Felhasználatlanul maradó keret?

A kereskedelmi bankok nem érdekeltek, hogy a kiemelt projektek mellett a kisvállalkozások igényeivel is foglalkozzanak - állítja Antalffy Gábor. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója az Európa hitelprogram kapcsán felvetette: attól tartanak, hogy kormányzati nyomás nélkül felhasználatlanul maradhat a kkv-knak elkülönített 80 milliárd forint.

A Magyar Fejlesztési Bank szóvivője szerint nincs ok az aggodalomra. László Boglár emlékeztetett, hogy a programot márciusban hirdették meg, s a konstruk-cióban részt vevő 22 kereskedelmi bank - amelyekkel áprilisban kötötték meg a szerződést - egy hónapot kért a felkészülésre.

Mire a határidő lejárt, a kormány május közepén döntött a kkv-célú hitelek árfolyam-garanciájáról, és a program több ponton is kedvezően változott. Csökkent a kamat is, tehát módosítani kell az MFB kereskedelmi bankokkal kötött szerződését. Az új konstrukcióval kapcsolatos szakmai egyeztetés megtörtént, a szerződéstervezetet kiküldték a partnerbankoknak, és rövidesen aláírják azokat.

A pénzintézetek általunk megkérdezett illetékesei sem tartanak súlyos problémáktól. Jónás Judit, a kkv-k hitelezésére szakosodott Konzumbank ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: az Európa hitelt március óta kínálják, s kétezer megkeresés nyomán 32 hitelkérelmet már befogadtak, 12 esetben döntés is született. Az együttesen igényelt 1,8 milliárdos összegből egymilliárd folyósítása megkezdődött. Az igazgató szerint ez igen jó eredmény, hiszen a március tájékozódással telt. Mivel hosszú távú beruházási hitelekről van szó, előkészítésük több hónapot is igénybe vehet. Ezért úgy számolnak, hogy sok érdeklődő hamarosan konkrét hitelkérelemmel jelentkezik, így munkájuk júniusra érhet be. Előrejelzéseik szerint a hitelkérelmek és -döntések száma a közeljövőben havonta megduplázódik majd.

Úgy vélte, a májusi változások népszerűbbé teszik majd a terméket. Több cég számára lesz megfizethető a hitel, s a magánkézben lévő kereskedelmi bankok is nagyobb fantáziát látnak majd a kölcsönzésben. Az elérhető kétszázalékos marzs a magasabb kockázatot rejtő kisvállalati piacon nem volt túl kecsegtető, ám a mostani alacsonyabb kamatok miatt elérhető nagyobb volumen növelheti a vonzerőt a hitelintézetek számára. Ugyanakkor a közepes és nagyvállalati ügyfélkörnél a kétszázalékos banki haszon eddig is elég volt arra, hogy megmozgassa a pénzintézetek fantáziáját.

Várkonyi Csaba, az Erste Bank Rt. vállalati termékfejlesztési igazgatója elmondta: bár nagy az érdeklődés az Európa hitel iránt, egyelőre egyetlen beadott kérelem sincs a hitelintézetnél. Mintegy 15 ügyféllel már folynak a tárgyalások. Mivel 6-8 milliárdos keretük a várhatóan igényelt 150-300 milliós hitelösszeget figyelembe véve 20-40 kérelem teljesítésére lehet elegendő, időarányosan jól állnak. Reményeik szerint az esztendő végére a keret 70 százalékát tudják kihasználni. Az igazgató kiemelte, hogy a bank még az állami hitelprogram megjelenése előtt elindított egy 6,5-7,5 százalékos kamatú, hasonló célú és nevű saját terméket, amelynek 5 milliárdos keretét már közel háromnegyed részben kihasználták. Ez a mostani változtatások után 6,5 százalékra apadó kamatú állami konstrukcióval is versenyképes maradt.

A módosítások elősegítik az Európa hitel terjedését, hiszen a banki jövedelmezőség javult. A marzs maximális nagysága 2-ről 3 százalékra nőtt, a hitel megemelt felső határa miatt nagyobb lesz az érdeklődés, csökken az egy ügyletre jutó adminisztrációs kiadás, ráadásul a kamattámogatást felváltó kedvezményes refinanszírozás is egyszerűsíti az ügyvitelt. Így a kereskedelmi banki kihelyezések gyarapodása a korábbinál jóval gyorsabb lehet. (JP-MK)