Fordulatra várva

Még az utóbbi idők romló gazdasági trendjei mellett is kevés olyan hónap volt a közelmúltban, amikor ennyi kedvezőtlen hír látott napvilágot. Az elmúlt időszakban gyakorlatilag minden gazdasági adat a lassulás és az egyensúlyromlás nem kifejezetten kedvező kombiná-cióját mutatta.

Gyenge teljesítményt nyújtott például az ipar februárban. Az előzetes adatok szerint a szektor eredménye 0,2 százalékkal alulmúlta a januári szintet, és az egy évvel ezelőtti eredménynél is csak 1,5 százalékkal mért jobbat a Központi Statisztikai Hivatal.

Februárban 463 millió eurós hiánnyal zárt a külkereskedelmi mérleg, ami több mint másfélszer akkora, mint egy évvel korábban. A magas deficit alacsony külkereskedelmi forgalom mellett alakult ki: a behozatal (euróban számolva) 5,7, a kivitel 10 százalékkal maradt el az előző év februárjának szintjétől. Az alacsony külkereskedelmi dinamikák jelzik, hogy a világgazdasági konjunktúra továbbra is nagyon gyenge. Az év első két hónapjában az import- és exportdinamika különbsége 2,8 százalékpont volt - a behozatal javára. Az adatokra van némi technikai jellegű "mentség": a következő hónapok folyamán ugyanis a további adatfeldolgozás jelentősen módosítja a számokat, mégpedig - az eddigi tapasztalatok szerint - egyensúlyi szempontból kedvező irányban.

A várakozásoknak megfelelően több ülésén is változatlanul hagyta az irányadó kéthetes jegybanki kamatláb szintjét a monetáris tanács. Járai Zsigmond jegybankelnök a múlt hónapban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az Európai Központi Bank kamatot csökkent, úgy a Magyar Nemzeti Bank sem habozik követni. Az EKB viszont "ígéretéhez híven" nem változtatott a kamatszinten - a piac május végére, júniusra lát esélyt a vágásra -, így az sem volt meglepetés, hogy az MNB monetáris tanácsa is hasonlóképpen döntött. Több jel utal arra, hogy megindul a gazdasági szereplők alkalmazkodása az alacsonyabb inflációhoz, véli az MNB, bár a mérsékelt derűlátást nem feltéltenül igazolják a költségvetési folyamatok - ismerik el.

Az év első két hónapjában dinamikusan, 9,2 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon. A bővülés üteme megfelel a vá-rakozásoknak, hiszen a GDP-növekedés hajtóereje jelenleg

a lakossági fogyasztás. A hazai forgalomnövekedés üteme messze meghaladja az Európai Unióban tapasztalt mértéket.

Míg tőlünk nyugatra a fogyasztói bizalom meglehetősen gyenge, addig Magyarországon a választási évben felpörgő bérdinamika és a lakosság eladósodási hajlandóságának növekedése a fogyasztás soha nem látott mértékű bővülését eredményezte. Jól "pörgött" a kiskereskedelmi forgalomtól elkülönítve kezelt gépjármű-kiskereskedelem is, csupán az év eleji drága üzemanyagárak jelentettek némi visszatartó erőt a vásárlási kedvben.

A látványos forgalomnövekedés közvetve alátámasztja azt a megfigyelést, hogy a belső kereslet növekedése nem az inflációt pörgeti fel, hanem az import megugrása állítja helyre az árupiaci egyensúlyt. (MI)