Így látja a piac

Nyeste Orsolya - Postabank

Az idei év első negyedében az infláció lefutása összességében kedvezőbben alakult mind a piac, mind a jegybank által vártnál. Ezt a folyamatot fogja mintegy betetőzni az áprilisi hónap száma, amikor is a várakozások szerint újabb történelmi mélypontra süllyedt a 12 hónapos árindex; nem zárható ki az sem, hogy 4 százalék alatti lesz az értéke. Az első négyhavi index ilyetén lefutása pedig nyilván elősegíti, hogy a decemberi 12 hónapos ráta is közelebb lesz a jegybanki 4,5 százalékos célkitűzéshez, mint korábban gondolható lett volna.

A fentebb leírtak ellenére azonban továbbra is megmarad az a kedvezőtlen jelenség, hogy az infláció év közbeni lefutása az év végi cél ellen dolgozik. A nyári hónapokban a bázishatás, a gázáremelés elszámolása, illetve a tévé-előfizetési díj fogyasztói kosárból történő kikerülése miatt biztosan lehet kalkulálni egy ismételten 5 százalék fölé ugró éves indexszel. Az pedig, hogy ezt meddig sikerül majd visszatornázni decemberre, nem igazán látható előre. Két - monetáris politikai hatókörön kívül eső - dolog jelent igazából kockázatot: vajon stabilizálódik-e az olajár a mostani 25 dolláros szinten, illetve nem világos, hogy mi lesz a jelenleg jóval az inflációs átlag alatt lévő élelmiszerek áraival. A sertéshús piacán zajló mostani mizéria nem kizárt, hogy az év második felében egy egyszeri ugrásszerű áremelkedésben fog tetőződni, a kedvezőtlen időjárás-alakulás miatt pedig az idényáras élelmiszerek árai okozhatnak kellemetlen meglepetéseket. Bár a monetáris politika hatáskörébe tartozó tényezők, úgy tűnik, rendben vannak - azaz egyrészt folytatódni látszik a forinterősödés fogyasztói árakba történő átgyűrűződése, másrészt pedig a lassú béralkalmazkodás várhatóan továbbra sem vezet túlzott áremelkedéshez (elsősorban) a piaci szolgáltatások körében - egyelőre indokoltabbnak tartom, hogy az év végére vonatkozóan a 4,9-5,1 százalékos sávban lévő éves indexszel kalkuláljunk. Persze ha az olajár tovább zuhan és a sertéshús piaca is összeomlik, nem kizárt a jegybanki célkitűzés teljesülése, a 4,5 százalékos infláció sem. Ám a jelenlegi helyzetben nem úgy tűnik, hogy az MNB kamatpolitikáját bármelyik forgatókönyv bekövetkezte is különösképpen befolyásolná.



Kovács György - Budapest Economist

Az elmúlt hónapok makrogazdasági adatai és - magától értetődően - ezen belül leginkább az inflációs adatok alátámasztották azon korábbi véleményünket, hogy mind 2003-ban, mind 2004-ben lehetséges a monetáris tanács által kitűzött inflációs cél elérése. A 2003-as cél eléréséhez kulcsfontosságúnak tartottuk, hogy az olaj ára jelentősen csökkenjen, és hogy a fogyasztási cikkek esetében továbbra is folytatódjon a forint erősödése miatti dezinfláció. Emellett rövidebb távon az élelmiszerek kedvező áralakulása (itt különösen lényeges a feldolgozott élelmiszerek tartós dezinflációja) és a hatósági áras termékek és szolgáltatások körében bekövetkezett, illetve bekövetkező árdrágulások fogják az infláció alakulását döntően befolyásolni. Kalkulációink szerint a mostani szintekkel megegyező benzinárak, illetve az iparcikkeknél (tartós fogyasztási cikkek, ruházat) a 2002-es év átlagos drágulásától egy mintegy 1 százalékponttal kisebb átlagos mértékű drágulás elégséges ahhoz, hogy az év felétől kissé emelkedő élelmiszerárak és a hatósági áremelések mellett is levigye (a bázishatások miatt) az inflációt 4,5 százalékra az év végére.

2004-et tekintve fontos kiemelni, hogy a forint dezinflációs hatása mellett a versenyszektorban várhatóan folytatódó béralkalmazkodás, a költségvetési bérek kisebb mértékű emelése és az inflációs várakozásokhoz kapcsolódó "tehetetlenség" játszanak majd döntő szerepet az inflációs pálya alakításában. A 2004-es évet tekintve várhatóan kisebb költségoldali nyomással lehet számolni, amivel előreláthatólag kisebb keresletoldali nyomás is párosul majd - igaz, a keresletoldali hatást jelenleg is a folyó fizetési mérleg romlásában lehet jobban tetten érni. Emellett várakozásaink szerint a forinterősödésnek inflációt csökkentő hatása 2004-ben is folytatódni fog. A legnehezebb azt megjósolni, hogy milyen mértékben sikerül a gazdasági szereplők inflációs várakozásának befolyásolása - amenyiben hiteles lesz az "alacsony" infláció, a várakozások alakulása számottevően megkönnyítheti a dezinflációs pálya fenntartását, és csökkenti annak reálgazdasági költségeit.