Romló magyar versenyképesség

A kelet-közép-európai államok közül 2002-höz hasonlóan az idén is Észtország számít a leginkább versenyképesnek: a balti éllovas olyan uniós országokat, illetve régiókat előz meg, mint például Bajorország, Portugália vagy Katalónia.

A térség második legerősebb gazdasága Csehország, amely tavaly még csak bronzérmes volt. Magyarország ennek megfelelően a harmadik helyre szorult. Szlovákia - az abszolút pontszámot tekintve - nagyjából akkora lemaradással követi a cseh-magyar párost, mint amekkora azokat Észtországtól elválasztja. Érdekesség, hogy Szlovénia csekély mértékben ugyan, de északi szomszédunknál is rosszabb minősítést kapott a szakértőktől.

Még inkább figyelemre méltó, hogy a 20 millió feletti lakosságszámú országok mezőnyében (amelyeket a kisebbektől elkülönítve kezel az IMD) Románia és Oroszország is megelőzi Lengyelországot.

Magyarország nem kevesebb mint öt hellyel szorult hátrébb a tavalyi ranglistához képest, ám ez valójában mindössze egy pozíció elvesztését jelenti, hiszen az IMD tavaly óta jócskán bővítette a listára felvettek körét. Most először önálló régiók is megjelentek, hiszen - mint azt a tanulmányt jegyző szakértők a Világgazdaság kérdésére kifejtették - a befektetőket sokszor jobban érdekli például Katalónia, mint egész Spanyolország helyzete. A két részre bontott listának így összesen 59 szereplője van, amelyeket 321 kritérium (döntően tényadatok, kisebb részben üzleti vezetők véleménye) alapján minősített a lausanne-i üzleti főiskola.

A nyugat-európai országok teljesítményét általában visszafogja a gazdaság túlszabályozottsága - figyelmeztet az elemzés. Az EU-csatlakozásra váró országok ennél dinamikusabb teljesítményt nyújtanak. A kelet-ázsiai országok jó helyezéseket értek el a listán, ám ez még nem tükrözi versenyképességüknek a SARS-járvány miatt várható gyengülését.

Az egyes ágazatok helyzetét értékelve az IMD megállapítja: a fejlődés motorjának tartott informatika és a gazdasági lassulás hatásait hagyományosan tompító pénzügyi szektor gyengesége az idén a világgazdaság egészére árnyékot vet. Két "időzített bombára" is felhívja a figyelmet az elemzés: ezek egyike a vállalatok rekordszintre nőtt adóssága, a másik pedig a nyugdíjalapok által elszenvedett jelentős veszteség.