Több a külföldi munkavállaló

Tendenciaszerűen, évről évre nő Magyarországon a külföldiek számára kiadott, legfeljebb egy évre szóló munkavállalási engedélyek száma. Öt évvel ezelőtt éves szinten 24 ezer ilyen munkavállalási engedélyt adtak ki a munkaügyi központok, 2000-ben már 40, tavaly pedig már több mint 50 ezret. A Magyarországon dolgozó külföldiek száma az uniós csatlakozással tovább nőhet, hiszen a jelenlegi tagállamok - valamint a velünk együtt újonnan csatlakozó országok - munkavállalói engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon 2004 májusától. Létszámuk megfigyelését emiatt a jövőben nem lehet az engedélyezési eljárásra alapozni.

A Foglalkoztatási Hivatal adatai helyett így előreláthatólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyénenkénti nyilvántartásából lehet majd statisztikai adatokat nyerni a külföldi munkavállalók számára vonatkozóan - tájékoztatta a Világgazdaságot Lázár György, a Foglalkoztatási Hivatal irodavezetője.

Engedélyeket a legnagyobb számban tavaly a romániai munkavállalók kaptak: közel 31 ezret. Az ukrán munkavállalók 6600-at kaptak, ezt követte a szlovákoknak kiadott engedélyek száma (3100). Az EU tagországaiból jövők számára - elsősorban osztrákoknak, németeknek és franciáknak - 2600 engedélyt ítéltek meg a munkaügyi központok.

A fenti adatok, valamint a magas, átlagosan 20 százalékos szlovák munkanélküliségi ráta azt valószínűsíti, hogy a szlovák munkavállalók csatlakozásunkat követően a jelenleginél nagyobb számban képviseltetik majd magukat a magyar munkaerőpiacon. Az osztrák és a német szigorítás a külföldi munkavállalásban gondolkodó szlovák állampolgárokat szintén hazánkba terelheti. Ha azonban létszámuk zavart okozna a hazai munkaerőpiacon, a csatlakozási tárgyalásokon született megállapodás értelmében Szlovákiával szemben piacvédő intézkedéseket vezethet be Magyarország - emlékeztetett Lázár György. Húsz-harminc ezer főnyi szlovák munkavállalónál már megfontolandó a munkaerőpiac védése - felelte arra a kérdésre, hogy az említett intézkedés bevezetése mekkora létszámnál lehet indokolt. Valószínűtlennek tartja azonban, hogy ezt a számot elérik. Bár a lengyel munkavállalók elenyésző számban képviseltetik magukat Magyarországon - tavaly néhány száz kapott munkavállalási engedélyt -, a magas népességszám és magas mobilitási hajlandóságuk miatt esetükben is növekvő jelenlétre számíthatunk, elsősorban a németországi korlátozások időtartama alatt.

A harmadik országból jövőket - így például a román vagy az ukrán állampolgárságúakat - csatlakozásunk után továbbra is munkavállalási engedéllyel lehet foglalkoztatni. Az engedély kiadásának feltétele, hogy az adott munkakör betöltéséhez egy hónapon át nem talál a munkaügyi központ és az adott munkáltató megfelelő, magyar állampolgárságú dolgozót. Az azonban egyelőre nyitott kérdés, hogy ez a szabály változik-e oly módon, hogy a magyar munkavállalókhoz hasonló prioritást kapnának az uniós állampolgárok a harmadik országokból jövőkkel szemben a külföldinek szóló munkavállalási engedély kiadását megelőzően - felelte felvetésünkre a Foglalkoztatási Hivatal irodavezetője.

A határon túli magyaroknak az egyebek közt a magyarországi munkavállalását könnyíteni hivatott kedvezménytörvény keretében kiadott, három hónapra szóló munkavállalási engedélyek száma elenyésző. Az előző esztendőben még az ezret sem érte el. Ennek egyik oka az lehet, hogy az idegenrendészeti eljárás miatt hosszadalmas procedúra előzi meg a viszonylag rövid időre szóló engedély megadását, másrészt a három hónapos munkavállalásból várható keresetet viszonylag nagy költségek is terhelik - mondta Lázár György. Egyébként a másik legális csatornán, a román-magyar kétoldalú kormányközi egyezmény keretében is mindössze nyolc román állampolgárságú személy jött Magyarországra dolgozni 2002-ben.