A táblákon nem lesz ítélkezési szünet

Fontos nap a mai a hazai igazságszolgáltatásban. Egyszerre kezdi meg működését egy új bírósági szint és lép hatályba a büntetőeljárás új szabályozása. Mint minden átrendeződés, koncepcióváltás, vélhetően ez sem lesz zökkenőmentes, sőt - elsősorban a büntetőeljárás kapcsán - komoly próbatétel elé állíthatja a jogalkalmazókat.

A fővárosi, a szegedi és a pécsi tábla felállítására és működtetésére 2,6 milliárd forintot szavazott meg tavaly a parlament. A fővárosi fórum ideiglenesen a Legfelsőbb Bíróságon (LB) és a Margit híd budai oldalán, egy bérleményben - három esztendőre egymilliárd forintos bérleti díj ellenében - dolgozik majd. Az igazságügyi kormányzat is támogatja azt az elképzelést, hogy az LB kapja vissza az egykori Kúria - a mai Néprajzi Múzeum - épületét, ahol hatvan évig ítélkezett. Az LB jelenlegi Markó utcai épületében pedig a tábla jutna végleges otthonhoz. Ehhez a megoldáshoz azonban először a Néprajzi Múzeumot kellene megfelelő helyre költöztetni, amely súlyos milliárdokat követelne. Egyelőre a szegedi tábla rezidenciája is ideiglenes, másfél esztendőbe és egymilliárd forintba kerül, amíg végleges székhelyét birtokba veheti.

Hónapokkal ezelőtt hozzáláttak az ügyek átvételéhez. A fővárosi fórumra mintegy ötezer, a szegedire ezer, a pécsire nyolcszáznyi ügy került át az LB-ről. Mint fellebbviteli fórumokra, a táblákra jutnak a megyei bíróságok döntései elleni fellebbezések is. Nyolcvan bíró, másfél száz tisztviselő lát munkához: a táblákon nem lesz ítélkezési szünet.

A szakemberek szerint jó esély van arra, hogy két éven belül másodfokon az ítélkezés naprakész legyen, és az LB - mentesülvén a fellebbezések elbírálása alól - a felülvizsgálati ügyek ellátása mellett maradéktalanul betölthesse elsődleges, a jogegység biztosításával kapcsolatos feladatát. A gyorsabb pereskedés iránt nagy a társadalmi igény, jóllehet ma az ügyek 80 százaléka egy év alatt befejeződik, ami nemzetközi összehasonlításban is komoly eredmény: Olaszországban például 6-7, Franciországban 4-5 évig húzódhatnak a perek. A helyi bíróságok terhelése várhatóan csökken, mivel az ötmillió forintot meghaladó perértékű jogvitákban ezentúl a megyei - fővárosi - bíróságok járnak majd el. A megyei - illetve a fővárosi - fórumokon az ilyen ügyek száma tehát növekedni fog. Az ezekkel kapcsolatos jogorvoslatok száma ugyanakkor - tekintve, hogy azokat immár a táblák bírálják el - feltételezhetően csökken. Erre figyelemmel akár első fokon is gyorsulhat az ítélkezés. Nem feledhető azonban, hogy az ítélőtáblákra került tapasztalt megyei bírákat pótolni kell, és a helyi igazságszolgáltató fórumokon kevés lesz a gyakorlott bíró.

A büntetőeljárás új szabályai nem teljességgel ismeretlenek, hiszen 1998-ban fogadták el, igaz, a törvény nem lépett hatályba. Több rendelkezését azonban időközben átemelték az érvényes, 1973-ban született törvénybe. Ugyanakkor módosították az 1998-as, hatályba nem lépett szabályokat is. A mától élő szabályozás az eljárás szereplőit illető garanciákkal kívánja ellensúlyozni az eddigi, a nyomozó hatóság jogkörét bővítő módosításokat. Elsősorban ezt emelte ki az igazságügy-miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. Kifejtette azt is, hogy alaptalannak tartja a törvénnyel kapcsolatos jogalkalmazói kifogásokat, különös tekintettel arra, hogy volt elegendő idő a felkészülésre.

A közvélemény számára az új előírások közül elsősorban az óvadék érdekes. Sok olyan, a laikus által nem érzékelhető, lényeges módosítást tartalmaz azonban még a kódex, ami nem csupán többletmunkát, hanem szemléletbeli változást követel az ügyészektől, gyakorta a bíráktól is. Vannak például, akik kételkednek annak a rendelkezésnek a célszerűségében, amely szerint a nyomozást a gyanúsított meghallgatását követő két éven belül le kell zárni. Sok szakember szerint vitatható az a passzus, ami lehetővé teszi, hogy a fellebbezés a felek részvétele nélkül is elbírálható. Még nem tudni, miként válik be a nyomozási bíró intézménye.

Az új szabályok érvényesülése nem nélkülözhet bizonyos technikai-informatikai felkészültséget sem. Így például ki kell építeni egy zárt láncú videorendszert, amelynek révén a tárgyalások lefolytathatók anélkül, hogy a terhelt elhagyja zárkáját. Gondoskodni szükséges videóról, mert a vádlott, védője vagy az ügyész kép- és hangrögzítést kérhet a tárgyalásról.

Jelentős változások esetén mindig megvan az a veszély, hogy a jogalkalmazók az újnak - kissé megváltozott formában - a régi tartalmat adják. Az igazságügyi kormányzat azt reméli: idővel teret nyer, és gyakorlattá válik az új tartalomnak megfelelő értelmezés.