Magyarország fenntartja magának a jogot arra, hogy vitarendezési eljárást indítson a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) Horvátországgal szemben az általa június elejétől bevezetett állat-egészségügyi korlátozás miatt, amely gyakorlatilag ellehetetlenítette a magyar élő marha, sertés, baromfi, hal és az azokból előállított termékek szállítását. Ezt Balás Péter magyar WTO-nagykövet jelentette ki azt követően, hogy eredménytelenek voltak a probléma rendezésére irányuló kétoldalú tárgyalások, s magyar szempontból nem hozott megoldást a szervezet állat- és növény-egészségügyi bizottságának tegnapi ülése sem.

A horvát intézkedés évi 50 millió dollár értékű magyar exportot veszélyeztet, s Budapest annak bevezetése óta követeli azonnali visszavonását. A magyar igényt egyértelműen támogatta az EU bizottságának képviselője is, miután a horvát lépés kedvezőtlenül érinti a nyugat-európai szállítók érdekeit is. Ezért az EU ugyancsak igényelte, hogy az intézkedést azonnali hatállyal számolják fel, illetve hozzák összhangba a nemzetközi előírásokkal, áll a többi közt a Külügyminisztérium lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Horvátország az ülésen mégis indokolatlannak nevezte a magyar aggályokat, és az ügy megoldására további konzultációk folytatását javasolta. Ezután következhet a vitarendezési eljárás beindítása.

Mint lapunk többször beszámolt róla, a horvát intézkedés indoka a kergemarhakór megakadályozása volt. Ugyanakkor ezen a címen minden egyéb élő állat, illetve állati termék importját is betiltották, ha a tenyésztésükhöz kérődzőkből származó állati fehérjét használtak fel. Ez az importkorlátozás a világon egyedülálló, messze túlmegy az EU egyébként szigorú szabályozásán is. Ugyanakkor magyar részről többször is rámutattak arra, hogy az odairányuló ilyetén szállítmányok mindegyike a nemzetközi normák által elfogadott tanúsítvánnyal van ellátva, tehát a horvát aggodalom ezért is alaptalan. És azért is, mert Magyarországon soha még csak a gyanúja sem merült fel a BSE-kór előfordulásának. (VG)