Bírálatok kereszttüzében a kórháztörvény

Egy lapzártánk utánra, az ellenzék szerint házszabályellenesen összehívott rendkívüli ülésen volt hivatott elfogadni tegnap a parlament a Mádl Ferenc köztársasági elnök által hétfőn reggel megfontolásra visszaküldött kórháztörvényt. Az ellenzék tiltakozott, a házszabály azon pontjának megsértésére hivatkozva, mely szerint az ülés előtt legkésőbb két nappal meg kell küldeni a képviselőknek a napirendet. Ám a kormánypártok értelmezése szerint egy másik passzus alapján erre a rendkívüli ülés esetén nincs szükség. A rendkívüli ülés összehívását a kormány kérte Szili Katalintól. A házelnök azzal indokolta az - ellenzék szerint a kormánypárti képviselők szabadságával magyarázható - kapkodást, hogy az ülés összehívására rendelkezésére álló nyolc napon belül "mérlegelnie kellett, mikor határozatképes a Tisztelt Ház".

A kórháztörvényt - sürgős, öt napon belüli kihirdetést kérve a köztársasági elnöktől - múlt hétfőn elfogadta a kormánypárti többség. Az államfőnél ezt követően mind Mikola István volt, mind Csehák Judit jelenlegi egészségügyi miniszter "lobbizott" a törvény ellen, illetve mellett. Mádl Ferenc alkotmányos kivetnivalót nem talált a jogszabályban (ez esetben az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját is kérhette volna), ám mint levelében fogalmazott: a törvény egyes rendelkezéseivel nem tud egyetérteni. Szerinte ha a profitra törekvő vállalkozások átvennék a kórházak és szakrendelők működtetését, veszélybe kerülhet a betegek esélyegyenlősége. Aggályosnak tartja, hogy a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszköz gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások is lehetőséget kapnak az ágazat privatizációjában, s hiányolja, hogy a közvéleménynek nem készültek hatástanulmányok a jogszabály lehetséges következményeiről.

Csehák Judit miniszter szerint törekszenek az emberek még alaposabb tájékoztatására, hiszen a törvénnyel éppen az a céljuk, hogy megteremtsék az esélyegyenlőséget a mainál jobb színvonalú egészségügyi ellátás igénybevételére. A szaktárca számítása szerint a következő tíz évben 1500 milliárd forintot kell invesztálni az ágazatba, amit a költségvetés nem tud garantálni. Reményeik szerint a kórháztörvénnyel szabályozott feltételek mellett 300-350 milliárd forint magántőke áramlik az egészségügybe.

A gyors törvénykezés oka, a 2001-es "mikolai" kórháztörvényt ez év közepéig felfüggesztették, majd azt egy ugyancsak tegnapra napirendre tűzött törvényjavaslattal kívánták hatályon kívül helyezni. Ha életbe lépett volna, júliustól felül kellett volna vizsgálnia az OEP-nek a vállalkozásokkal kötött szerződéseit, ami zavart okozna a betegellátásban, véli Csehák.

A Magyar Orvosi Kamara továbbra is úgy ítéli, kockázatos a forprofit vállalkozás az ágazatban - mondta lapunknak Kupcsulik Péter elnök. Nem ért egyet azzal, hogy az egészségügyben megkezdődő változások ellenére az orvosok jogállásáról szóló törvény várhatóan csak jövő januárban lép hatályba.