Gyorsan romló árversenyképesség

A sáveltolásból eredő forintgyengülés nem tudja a versenyképesség növelésében megjelölt célt teljesíteni - állapítja meg az ICEG gazdaságkutató legutóbbi elemzése. Ennek legfontosabb oka, hogy a mesterséges forintgyengítés sem az elmúlt két év munkaköltség-növekedését nem tudja semlegesíteni, és azt sem tudja megakadályozni (megfelelő támogató jövedelempolitika hiányában), hogy hasonló aránytalanság a közeljövőben is kialakuljon. A magyar gazdaság ár- és költség-versenyképességével foglalkozó tanulmány aláhúzza: a sáveltolás csak azoknál a termelőknél hat kedvezően, amelyeknek jelentős a nettó exportja, s költségeik - a devizában realizálódó bevételek mellett - elsősorban forintban jelentkeznek. Magyarország esetében az árversenyképesség gyorsan romlott 2002-ben, de több év átlagát és a többi csatlakozó országot figyelembe véve ez nem tekinthető kiugrónak, vélik az ICEG kutatói.

A gazdaság bővülésére kedvezőtlenül hatott a költség-versenyképesség romlása is, mely mögött elsősorban nem az árfolyam változása, hanem a termelékenység lassuló ütemű növekedését messze meghaladó, túlzott jövedelemkiáramlás-emelkedés áll. Az elmúlt két évben a reálbérek emelkedése gyorsuló ütemben haladta meg a munkatermelékenység növekedését. Noha ezek a folyamatok részben elkerülhetetlenek, mégis összefüggnek a hibás gazdaságpolitikai döntésekkel is, véli a tanulmány.

A jövedelempolitika a növekedéssel, valamint a ciklikus körülményekkel inkonzisztens módon fellazult, az államháztartás finanszírozási szükséglete és folyó kiadásai túlzott mértékben emelkedtek - foglalja össze az elemzés. Mindezek következményeként a keresleti oldalon elkerülhetetlen a fiskális és jövedelempolitika erőteljes korrekciója, aminek a közösségi és lakossági fogyasztás erőteljes visszafogásában kell testet öltenie - közölték a gazdaságkutató intézetnél. (OG)