Heves viták az utolsó napon is

Az elmúlt napok politikai vitái folytatódtak a parlament tegnapi, nyári szünet előtti utolsó ülésnapján is, ám a T. Ház számos nagy horderejű törvényt is elfogadott. Eldőlt: csak szeptemberben születhet döntés az Országgyűlés előtt fekvő vizsgálóbizottsági indítványokról, így a paksi atomerőműben történtek kapcsán tett intézkedéseket, az óvoda- és iskolabezárások okait, valamint a Pannonplast Rt. részvényeinek megvásárlása körülményeit vizsgálni hivatott, az ellenzék által kezdeményezett testületekről.

A PFÁSZ elnöke elleni támadás, illetve az ezzel összefüggésbe hozott Pannonplast-ügy a napirend előtti felszólalásokban is helyet kapott. Míg Áder János, a Fidesz frakcióvezetője azt hangsúlyozta: a Szász Károly lejáratását célzó anyagok többsége Keller László közpénzügyi államtitkár hivatalában születtek, a kormánypárti felszólalók helytelenítették, hogy az ügyből az ellenzék politikai tőkét kíván kovácsolni.

A napirendben leghosszabban az ország gazdaságpolitikai helyzetével foglalkoztak a képviselők. László Csaba pénzügyminiszter felszólalásában kijelentette: az elkövetkező hetekben, hónapokban a piac megnyugvása után versenyképessebb árfolyam, elfogadhatóbb kamatszint mellett jobb esélyei lesznek a fenntartható gazdasági növekedés kialakulásának. Varga Mihály (Fidesz) volt pénzügyminiszter ugyanakkor külföldi elemzőkre hivatkozva úgy vélekedett, a magyar gazdaság eljátszotta a befektetők bizalmát, a Medgyessy-csomag pedig kevés a pazarló államháztartás stabilizálására.

A jogharmonizációs céllal módosult társasági törvény elsősorban a részvényesi jogokban hozott változásokat. Erősíti a tőke-, illetve a hitelezői érdekek védelmét, növeli a részvényesek döntési autonómiáját, s több ponton egyszerűsíti a részvénytársaságokra vonatkozó előírásokat. Szabályozza egyebek közt az egyesülés, a szétválás és az apport egyes kérdéseit. Lehetőséget nyújt az rt. és a hitelezők közötti hitel-részvény átalakításra. Bevezeti a visszaváltható részvény intézményét. A törvény megteremt egy Magyarországon új vállalkozási formát, az európai gazdasági egyesülést. Célja a tagállami határokon átnyúló kooperáció, elsősorban a kis- és középvállalkozások hatékony és rugalmas együttműködésének elősegítése.

A cégtörvény módosítása révén szigorodnak a vállalkozások hivatalbóli törlésére irányuló előírások. Nehezebb lesz "fantomizálni" és adósságokat hátrahagyva "eltüntetni" a céget. Korlátozott felelősség helyett korlátlanná válhat azoknak a tulajdonosoknak a felelőssége, akik befolyásuk mértékénél fogva lépesek lennének a társaság törvényes működésének helyreállítására, ám ezt nem teszik meg. A törlési eljárásba a hitelezők is bekapcsolódhatnak. A társaság megszűnését követően fellelt vagyonról - az eddigi hiányos szabályozást pótlandó - az úgynevezett vagyonrendezési eljárás gondoskodik.