Konfliktusok a "függetlenekkel"

"Bebetonozott ellenzéki hivatalnokok" - csak így emlegeti néhány koalíciós politikus az elmúlt egy évben a kormánnyal többször is konfrontálódó, független intézmények vezetőit. Járai Zsigmond jegybankelnök, Szász Károly PSZÁF-elnök és Polt Péter legfőbb ügyész különböző módon ugyan, de sorozatos támadások kereszttüzében állt a kormányváltás óta. A koalíció egyéves mérlege e tekintetben negatív: a kormány, illetve a szocialista és liberális képviselők sem tudtak fogást találni egyikőjükön sem, legalábbis nem olyan mértékben, hogy bármelyikük is önként távozna posztjáról. Márpedig elvileg mindhármójuk "kiszolgálja" ezt a ciklust, sőt az is elképzelhető (bár nem valószínű), hogy nem a jelenlegi parlament választ utódot a 2006. április végén távozó PSZÁF-elnök, illetve a 2006 májusában távozó Polt Péter helyére.

A legrégebben Polt Péter áll kereszttűzben: megválasztása óta ugrásszerűen nőtt a legfőbb ügyészhez intézett parlamenti interpellációk száma, és a kormányváltás óta arra is többször akadt példa, hogy a T. Ház nem fogadta el válaszát, azaz leszavazta az igazságszolgáltatási vezetőt. A Polt ellen felhozott MSZP-s és SZDSZ-es kritikák lényegében a 2000-ben történt hivatalba lépése óta változatlanok. A koalíciós képviselők azt róják fel az egyébként a korábban a Fidesz színeiben képviselőjelöltként is induló legfőbb ügyésznek, hogy az nem tesz meg mindent az előző ciklusban történt, általuk visszásnak minősített és feljelentéseket kiváltó ügyek tisztázása és mihamarabbi lezárása érdekében. Ugyanez a vád szerepelt egyébiránt abban az ismeretlenek által készített "megfigyelési dokumentumban" is, mely már áprilisban eljutott a legfőbb ügyészhez, aki azt továbbította a miniszterelnöknek is. A dokumentumról - melyben egyebek között az is szerepel, hogy az ügyészség a rendőrségnek adott utasítások révén lehetetlenít el ügyeket - azonban csak azt követően szerezhetett tudomást a közvélemény, hogy a Szász Károly elleni támadás kapcsán felmerült a PSZÁF-elnök tevékenységét górcső alá vevő hasonló jellegű irat létezése.

A felügyelet elnökét két hullámban érték támadások: először tavaly nyáron, a kormányváltást követően, egyebek között a Magyar Fejlesztési Banknál a felügyelet által feltárt visszásságok késéséért, illetve a Defend Kft.-nek adott megbízásért. Féléves csend után kiszivárogtatták egy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál készült titkos jelentés megállapításait, melyet Szász Károly megalapozatlannak, illetve tévesnek minősített. Az elnököt ért június 16-i támadás után ugyanakkor kiderült, hogy készült a tevékenységével kapcsolatos bírálatokat tartalmazó összeállítás Keller László közpénzügyi államtitkár hivatalában is, melynek elemeit felhasználták a Szász Károly minősítése szerint őt lejáratni hivatott "megfigyelési dossziéban". Az elnök megverésével kapcsolatban a Fidesz és az MSZP egymásra mutogat, kimondva-kimondatlanul kölcsönösen egymást vádolva azzal, kinek állhatott érdekében az eset. Szász Károly ugyanakkor lényegében egyértelműsítette, hogy ő maga a Pannonplast Rt. ügyében hozott felügyeleti határozatot véli a támadás kiváltó okának.

Csak egy pillanatra tűnt úgy, hogy megszületett a béke a kormány és a jegybank elnöke között, amikor júniusban közösen jelentette be Járai Zsigmond és László Csaba pénzügyminiszter a forint árfolyamsávjának eltolásáról, illetve a költségvetési kiadások visszafogásáról hozott döntéseket. A koalíció egy éven keresztül az MNB-t jelölte meg a kormány gazdaságpolitikájának kerékkötőjeként, az erős forintot okolva a kedvezőtlen folyamatokért. A forint gyengítésére irányuló bejelentés azonban - szakmai bírálók, illetve utóbb már a jegybankelnök nyilatkozata szerint is - elhibázottnak tűnik, és az utólagos kommentárok megint csak nem szívélyes viszonyról tanúskodnak.

Nem számítottak koalíciós körökben arra, hogy könnyen egy újabb politikai céltáblaként feltűnő vezetővel kell küzdeniük: információink szerint az SZDSZ egyértelműen kiállt Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke mellett, és többen úgy tudják, az MSZP sem akarja távozását. A gáztörvény módosítása ugyanakkor azzal a következménnyel jár, hogy a hivatal élére hat évre elnyert megbízatása megszűnik, és a tisztségre pályázatot írnak ki. A hivatalt felügyelő Csillag István miniszter kifejezetten szorgalmazta ugyan, hogy Kaderják Péter pályázzon, az elnök azonban legutóbbi nyilatkozatai szerint azt fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a törvénymódosítás miatt.