Közlekedésre 270 milliárd euró

A már hivatalosan jelenleg is napirenden lévő 14 transzeurópai közlekedésfejlesztési mamutprojekt mellett további beruházások napirendre tűzését javasolja egy magas rangú szakértőkből álló munkacsoport. Közülük első körben 18 olyan projekt tervezete szerepel, amely összköltsége elérheti a 270 milliárd eurót, kivitelezésükre pedig valamikor 2010-2020 között kerülhetne sor. A listán szerepel az említett három, magyarországi vonatkozású elképzelés is. A jelentést hétfőn mutatták be Brüsszelben, és a tervek szerint az EU közlekedési minisztereinek keddi, szerdai, római nem hivatalos találkozóján vitatják meg először.

A javaslat előzménye, hogy éppen tíz éve kezdődött meg a tervezgetés az első, páneurópai közlekedésfejlesztési projektek listájáról. Az 1994. évi esseni EU-csúcson véglegesített 14 leendő óriás beruházás az EU-tizenötök majd mindegyikének juttatott volna a tervezők reményei szerint olyan projektet - zömében új, nagy sebességű vasútvonalat, esetleg tengeri, vagy légikikötő-fejlesztést, valamint nagyszabású, országokat összekötő híd- és alagútépítési beruházást -, amely az egységes piacon belüli közlekedési vérkeringést lett volna hivatott felgyorsítani. Tíz év után az elképzelésekből sok minden még mindig csak terv maradt. Részint mert az élet nem feltétlen igazolta vissza, hogy valóban ezek a legfontosabb fejlesztési irányok, részint mert az EU-büdzséből közvetlenül erre szánt - a kivitelezési költségek 10 százalékába beszálló - közösségi rész túl csekély ahhoz, hogy a végrehajtáshoz elegendő további forrásokat generáljon.

Mindezeket felismerve kapott megbízást új javaslat kidolgozására a belga Karel van Miert korábbi európai bizottsági tag vezetésével egy magas rangú szakértőkből álló munkacsoport. A 27 fős testületben valamennyi - mai és leendő - tagország és tagjelölt helyett kapott, magyar részről Kazatsay Zoltán államtitkár-helyettes vett részt a munkában.

A munkacsoport egy eredetileg 200 projektet tartalmazó listát kezdett szűkíteni, méghozzá adott kritériumok alapján. Az utóbbiak sorában a legfontosabb, hogy a leendő beruházás szolgáljon "összeurópai érdekeket", íveljen át határokon, segítse a belső piac zavartalanabb működését, csökkentse a torlódásokat, járuljon hozzá a természetes akadályok leküzdéséhez, valamint a perifériára szorult országok és térségek uniós főáramba való bekapcsolásához. Elsőbbséget élveztek a vasúti, valamint hajózási projektek, és a szektor teljes liberalizálására hivatkozva ejtették a légi közlekedés fejlesztését célzó elképzeléseket.

Az elképzelés az, hogy minden ilyen projektet immár a költségek minimum 20 százalékáig finanszíroznának közösségi pénzekből, méghozzá úgy, hogy ebből csak 10 mehetne a megvalósíthatósági tervek készítésére, a többi a tényleges kivitelezés megkezdését kellene, hogy szolgálja. A munkacsoport javaslata azonban - még ha a miniszterek a hét közepén meg is vitatják - egyelőre nem több szakértői véleménynél. A listán szereplő projektek közül formális kezdeményezéssé csak azok válhatnak, amelyeket az Európai Bizottság is felkarol, és formálisan is kezdeményezi megfontolásukat a tagországok felé. Ez utóbbira Brüsszelnek ősszel nyílhat lehetősége.