Nehéz euróátvételt jósol a BIS

A jegybankok bankjaként is emlegetett Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) éves jelentésében arra figyelmeztet, hogy a csatlakozó országok számára a jelenlegi jelzőszámok által sugalltnál nehezebb lehet az eurózóna-tagság kritériumainak teljesítése. A világ jegybankjait tömörítő pénzintézet szerint a magas költségvetési deficitek és egyes országok esetében a magas infláció komoly akadályt jelenthet majd - idéz a Reuters.

A BIS hangsúlyozta, hogy a csatlakozó országok monetáris hatóságainak igen óvatosan kell eljárniuk a kamatlábak megállapításánál. A túl magas ráták túlzott rövid távú tőkebeáramlást eredményezhetnek, erősítve az árfolyamot és a deficitcsökkentési stratégiák kudarcát okozva. A túl alacsony kamatlábak viszont a befektetések felpörgésével és az infláció felgyorsulásával járhatnak. A pénzintézet a várható nehézségek ellenére úgy véli, hogy a tízeknek az ERM-II. árfolyamrendszerbe való belépést követően azonnal törekedniük kell a maastrichti kritériumok teljesítésére. A jelentés szerint a GDP 5-6 százalékára rúgó deficit arra kényszerítené a csatlakozó országok jegybankjait, hogy az eurózónánál magasabban tartsák a kamatlábakat. A BIS arra számít, hogy kelet-európai átlagban a hiány az idén a tavalyi 4,1-ről 4,2 százalékra nő. Magyarország esetében a pénzintézet 4,7 százalékos deficitet jósol a tavalyi 4 után.

Az euró átvétele előtt megkövetelt árfolyam-stabilitás mértéke nem került szóba a csatlakozó országok jegybankelnökeinek és az Európai Központi Bank (EKB) vezetőinek múlt heti, első hivatalos találkozóján. A jegybanki kormányzók kilátásba helyezték, hogy a kérdésről szeptemberi ülésükön tárgyalnak majd. Klaus Liebscher, az osztrák nemzeti bank elnöke úgy nyilatkozott, hogy a euró átvételéhez az új belépők elé a jelenlegi tagokéval megegyező feltételeket kell állítani, és a korábban emlegetett szűkebb árfolyamsáv csak önkéntes vállalás kérdése lehet.

Pedro Solbes monetáris ügyekben illetékes bizottsági tag egyébként a napokban szóvivője útján pontosította néhány héttel korábbi, nagy vihart kavart kijelentését, miszerint az unió pénzügyminiszterei "már évekkel ezelőtt" döntöttek: a kelet- és közép-európai tagjelöltek valutái az eurózónához való csatlakozást megelőzően legalább két éven át nem az eddigi evidenciának tekintett plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sávon belül kötelesek maradni az euróhoz képest, hanem egy legfeljebb plusz-mínusz 2,25 százalékos sávon belül. A pontosítás szerint nincs szó kötelezettségről, csupán arról, hogy a jelöltek eurócsatlakozási feltételeinek elbírálása során a korábban kissé mellőzött (mert automatikusan teljesülőnek gondolt) árfolyam-kritérium teljesítését is hangsúlyosan ellenőrzi majd Brüsszel. Ez elemzők szerint a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem elég a plusz-mínusz 15 százalékos sávot betartani, de hogy pontosan mi is az elvárás, annak eldöntésében az uniónak továbbra is tág mozgástere maradt.

Jerzy Hausner lengyel gazdasági miniszter azt mondta, hogy Varsó 2008-as vagy 2009-es eurózóna-csatlakozást tervez. A fiskális lazítás híveként ismert miniszter hangsúlyozta azonban, hogy a gazdasági stabilitás nem áldozható fel a közös pénz gyors átvételének kedvéért. Hausner szerint Németország példáján látható, hogy "milyen az, ha a gazdaságpolitikát a maastrichti kritériumok diktálják".