Növekszik a befektetői kedv

A rendszerváltás évei után Gyula kedvezőtlen geopolitikai helyzetbe került, a kelet-magyarországi határváros az elmaradt közúti és vasúti közlekedésfejlesztés miatt önhibáján kívül egyre "távolabb" sodródott Budapesttől és a nyugat-európai turistaforgalomtól, amely a kilencvenes években a hazai gyógy-idegenforgalom meghatározó fizetőképes keresletét jelentette. Az új évtized azonban új lehetőséget nyit a város előtt, az EU-csatlakozással nem egészen egy év múlva Gyula schengeni határváros lesz, s geopolitikai helyzete felértékelődik. Ez érzékelhető a befektetői érdeklődésből a logisztika, a kereskedelem és a könnyűipar területén. Az idegenforgalomban is kedvező várakozásokra utalóak a vállalkozói mozgások. Sok új panzió és szálloda épült az elmúlt másfél-két évben, a régiek megújultak. A vendégkör összetétele is változik, egyre több magyar és nyugat-európai turista érkezik a történelmi fürdővárosba. Nő a hétvégi pihenésre Gyulát választók száma is, közülük sokan visszatérő nyári vendégek lesznek.

Az utóbbi másfél évben az önkormányzat hihetetlen terhek vállalása mellett sikeres pályázati forrásszerzésbe kezdett, aminek köszönhetően érdemi fejlesztések kezdődtek az idegenforgalom területén. Tavaly befejeződött a várfürdő korszerűsítéssel egybekötött rehabilitációjának első üteme, s a második, befejező ütem érdekében a város újabb 400 millió forint önerőt vállalt, hogy pályázni tudjon a Széchenyi II. programra. Ősszel indulhat a gyulai vár rekonstrukciója, 2004-től az Alföld egyetlen épen maradt téglavára a város történelmi és kulturális színfoltja lesz. A belváros rehabilitációja és egy sétálóutca kialakítása is a közeli tervek között szerepel, ami évek óta váratott magára. Az infrastruktúra, ezen belül is a közművek és az utak gyorsított ütemű fejlesztése érdekében a város a lakosság segítségével egyedi finanszírozási konstrukciót dolgoz ki.

A város gazdasági erejét a kis- és a közepes vállalkozások reprezentálják. Gyula a piacgazdaságra történő átállás idején sorra vesztette el korábban megszerzett gazdasági pozícióit az iparban és a gazdaság más területein. A könynyűipari vállalatok közül a legtöbb a felszámolás sorsára jutott, s helyettük kisebb vállalkozások alakultak, teljesítményük messze elmarad a korábbiakétól. A város tradicionális iparágai életben maradtak. Az élelmiszeripar egyik országos reprezentánsa, a Gyulai Húskombinát ma is a város és környéke legnagyobb foglalkoztatója. Eredmény az is, hogy az ottani élelmiszeripar legismertebb termékét, a gyulai kolbászt Brüsszelben mint hungarikumot regisztrálták. A nagy múltú nyomdaipar is magára talált, az ágazat vezető üzeme, a Dürer nyomda mellett több életképes vállalkozás nőtte ki magát az utóbbi évtizedben.

Szolgáltatásokban viszont igen erős a város, az EU-csatlakozást követő első évtizedben várhatóan a legdinamikusabb fejlődésen megy majd keresztül. Jelentős tőkemozgás az idegenforgalom mellett a kereskedelem, a logisztika és a könnyűipar területén várható.