Politikai alku - összezavarodott piac
Sokkoló erejű bejelentést tettek a kormány és jegybank képviselői tegnap délután: a forint árfolyamsávját 2,26 százalékkal eltolják a gyenge irányba. Ezzel a hazai valuta maximális erőssége mostantól 240 forint/euró lehet. A bejelentés után az addig is lassan gyengülő hazai fizetőeszköz "bezuhant", és az egy héttel ezelőtti szinthez képest immár csaknem 20 forinttal többet kell adni egy euróért. A zárás előtt 264 forint/eurón állt az árfolyam.
A költségvetési szigorítás és a monetáris lazítás közös bejelentése arra utal, hogy politikai alkufolyamat zajlott a háttérben, és a döntés végül a fiskális szigorítás kormánypárton belüli eladhatóságát volt hivatott segíteni. Jegybankból kiszivárgott információk szerint a közös nevezőnél sokkal erőteljesebb módosító ötletek is felvetődtek az árfolyamrendszer módosításával kapcsolatban.
A piac azonban teljesen értetlenül áll a döntés előtt, és a jegybank indokait (lásd a jegybank közleményét az oldalon) sem fogadja el. Az "árfolyamtúllövés" veszélye az elmúlt hónapokban (a spekulatív támadás visszaverése óta) egy pillanatra sem volt reális, a 250 forint/eurós kívánt árfolyamhoz pedig egyáltalán nem volt szükség az árfolyamsáv módosítására - vélik az általunk megkérdezett elemzők.
Ugyanakkor a döntés a legrosszabb időpontban született ahhoz, hogy a piaci szereplők teljesen összezavarodjanak. A monetáris lazításnak felfogható döntést ugyanis akkor jelentették be, amikor az árfolyam egyébként is gyengébb volt a célként megnevezett 250 forint/eurós szintnél. (A jegybank négy érve közül három a lazítás lehetőségét indokolja, egy pedig megnevez az aktuálisnál szigorúbb monetáris kondíciót, így teljesen kiismerhetetlenné váltak a jegybank szándékai.) Információink szerint több pénzügyi befektető zárta pozícióit és elhagyta a magyar pénzpiacot. Ezt az motiválta, hogy kockázatosnak tartotta az ott kialakult zűrzavart.
Mivel az MNB eddig folytatott monetáris politikájának ellentmond a most meghozott döntés, a jegybank hitelessége nullára csökkent - véli Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő vezető elemzője. A szakértő lapunknak kifejtette: az árfolyam gyengítése után újra felpöröghet az infláció, ami a jól ismert fogatókönyv megvalósulását jelenti: "elárfolyamozzuk, elinfláljuk a túlpörgetett nemzetgazdaság egyensúlytalanságait".
Bár most megvolt az esély, hogy a magyar gazdaságpolitika kilépjen a "túlzott élénkítés-elinflálás" ördögi köréből, és helyette fiskális kiigazítással és egyéb strukturális reformokkal, hosszú távú szemlélettel módosítson a félrecsúszott makropályán, úgy tűnik, most sem sikerül, fejtette ki lapunknak Duronelly Péter.
A következő napokban fog azonban eldőlni, hogy a jegybank mennyire gyorsan kívánja helyreállítani a célként megnevezett 250 forint/eurós árfolyamot, amellyel valamelyest javíthat hitelességén. (A Világgazdaság információi szerint a Magyar Nemzeti Bank eltökélt az árfolyam mielőbbi erősítésében.)
Ebben segítene neki az is, ha az Európai Központi Bank a mai ülésén kamatot csökkentene. Ezzel ugyanis növelné a hazai értékpapírok relatív kamatprémiumát, ami növelhetné a forint iránti keresletet is. Valószínű azonban, hogy az összezavarodott piaci szereplők számára a megnövekedett árfolyamkockázat miatt nem lesznek vonzóbbak a hazai papírok - és így kétséges, hogy vajon a jegybank árfolyam-erősítési törekvései mennyire lesznek sikeresek.
