Sokkoló erejű bejelentést tettek a kormány és jegybank képviselői tegnap délután: a forint árfolyamsávját 2,26 százalékkal eltolják a gyenge irányba. Ezzel a hazai valuta maximális erőssége mostantól 240 forint/euró lehet. A bejelentés után az addig is lassan gyengülő hazai fizetőeszköz "bezuhant", és az egy héttel ezelőtti szinthez képest immár csaknem 20 forinttal többet kell adni egy euróért. A zárás előtt 264 forint/eurón állt az árfolyam.
A költségvetési szigorítás és a monetáris lazítás közös bejelentése arra utal, hogy politikai alkufolyamat zajlott a háttérben, és a döntés végül a fiskális szigorítás kormánypárton belüli eladhatóságát volt hivatott segíteni. Jegybankból kiszivárgott információk szerint a közös nevezőnél sokkal erőteljesebb módosító ötletek is felvetődtek az árfolyamrendszer módosításával kapcsolatban.
A piac azonban teljesen értetlenül áll a döntés előtt, és a jegybank indokait (lásd a jegybank közleményét az oldalon) sem fogadja el. Az "árfolyamtúllövés" veszélye az elmúlt hónapokban (a spekulatív támadás visszaverése óta) egy pillanatra sem volt reális, a 250 forint/eurós kívánt árfolyamhoz pedig egyáltalán nem volt szükség az árfolyamsáv módosítására - vélik az általunk megkérdezett elemzők.
Ugyanakkor a döntés a legrosszabb időpontban született ahhoz, hogy a piaci szereplők teljesen összezavarodjanak. A monetáris lazításnak felfogható döntést ugyanis akkor jelentették be, amikor az árfolyam egyébként is gyengébb volt a célként megnevezett 250 forint/eurós szintnél. (A jegybank négy érve közül három a lazítás lehetőségét indokolja, egy pedig megnevez az aktuálisnál szigorúbb monetáris kondíciót, így teljesen kiismerhetetlenné váltak a jegybank szándékai.) Információink szerint több pénzügyi befektető zárta pozícióit és elhagyta a magyar pénzpiacot. Ezt az motiválta, hogy kockázatosnak tartotta az ott kialakult zűrzavart.
Mivel az MNB eddig folytatott monetáris politikájának ellentmond a most meghozott döntés, a jegybank hitelessége nullára csökkent - véli Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő vezető elemzője. A szakértő lapunknak kifejtette: az árfolyam gyengítése után újra felpöröghet az infláció, ami a jól ismert fogatókönyv megvalósulását jelenti: "elárfolyamozzuk, elinfláljuk a túlpörgetett nemzetgazdaság egyensúlytalanságait".
Bár most megvolt az esély, hogy a magyar gazdaságpolitika kilépjen a "túlzott élénkítés-elinflálás" ördögi köréből, és helyette fiskális kiigazítással és egyéb strukturális reformokkal, hosszú távú szemlélettel módosítson a félrecsúszott makropályán, úgy tűnik, most sem sikerül, fejtette ki lapunknak Duronelly Péter.
A következő napokban fog azonban eldőlni, hogy a jegybank mennyire gyorsan kívánja helyreállítani a célként megnevezett 250 forint/eurós árfolyamot, amellyel valamelyest javíthat hitelességén. (A Világgazdaság információi szerint a Magyar Nemzeti Bank eltökélt az árfolyam mielőbbi erősítésében.)
Ebben segítene neki az is, ha az Európai Központi Bank a mai ülésén kamatot csökkentene. Ezzel ugyanis növelné a hazai értékpapírok relatív kamatprémiumát, ami növelhetné a forint iránti keresletet is. Valószínű azonban, hogy az összezavarodott piaci szereplők számára a megnövekedett árfolyamkockázat miatt nem lesznek vonzóbbak a hazai papírok - és így kétséges, hogy vajon a jegybank árfolyam-erősítési törekvései mennyire lesznek sikeresek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.