Preventív fogyasztóvédelemre van szükség

Harmonizálva az Európai Bizottság 2006-ig szóló statégiájával, elkészült a fogyasztóvédelem újabb középtávú koncepciója. Megköveteli az egységesen magas színvonalat, a rendelkezések maradéktalan végrehajtását és a fogyasztóvédő szervezetek erősítését - fejtette ki Köncse Tamásné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tanácsadója. Hangsúlyozta: fogyasztóvédelmi hatóságaink, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) és a területi felügyelőségek biztosítják a jogszabályok betartását. Kiépültek a piacfelügyeletek közötti koordinációt biztosító információs rendszerek. Működik a veszélyes termékekre vonatkozó tájékoztatási kapcsolat Magyarország és a csatlakozó államok között. A belépést követően pedig kapcsolódunk a unió veszélyes termékekre vonatkozó információs rendszeréhez, a RAPEX-hoz. A kellő felkészülés végett már január 1-jétől működik a külföldről származó termékek vámkezelésekor a piacfelügyeleti ellenőrzés, amit a csatlakozáskor a harmadik országokból származó produktumok piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó közösségi rendelet vált fel.

A szemléletben azonban sok még a bepótolnivalónk. Köncse Tamásné hangsúlyozta: a fogyasztók tájékoztatása, a civil szervezetek érdekérvényesítő tevékenysége elmarad az európai színvonaltól. A vásárlók nincsenek tisztában jogaikkal. Elsődleges feladat tehát e jogok megismertetése, annak elősegítése, hogy a kiszolgáltatott vevő mielőbb tudatos fogyasztóvá váljék, aki maga is tesz a fogyasztóvédelem teljességéért. Ha például eleve nem veszi meg azt az árut, amiről nem kap kellő információt, vagy aminek lejárt a szavatossága, akkor megelőző, preventív szemléletű, hiszen kivédte a nagyobb bajt, a rossz termék okozta bosszúságot, a reklamációs procedúrát, jogai utólagos érvényesítését.

A szemlélet elterjesztésében civil szervezetekre hárul a legnagyobb feladat. Az unióban a klasszikusan fogyasztóvédelmi ügyeket - tehát a kiszolgálás minőségét, vagy például a számlázás pontosságát - civil szervezetek tartják kontroll alatt. A fogyasztók döntő többsége valamely civil szervezet tagjaként maga is figyel, informál, jelzéseket ad, ha valahol hibát tapasztal. A civil szervezetek pedig kommunikációs eszközeikkel nyomást gyakorolnak a gyártókra és a kereskedőkre. Fellépésüknek nemegyszer nagyobb visszatartó ereje van, mint a hatósági ellenőrzéseknek. Az uniós hatósági vizsgálatok a termékek biztonságára összpontosulnak elsősorban. Nálunk is ilyen irányban fejlődik a fogyasztóvédelem.

Megerősödésük állami, illetve társadalmi segítséget egyaránt igényel. A mindenkori költségvetésben, a minisztérium fejezetében külön soron szerepel a civil szervezetek támogatására szánt összeg, amit pályázati úton tudnak elnyerni. Ez az idén 67 millió forint, ami sok ahhoz képest, hogy 1998 előtt semmiféle anyagi segítséget nem kaptak a büdzséből. A valós igényekhez képest viszont kevés. Mindenesetre ki-egészül a hatósági bírságbevétel bizonyos hányadával. Tavaly a két forrásból kiosztott támogatás 134 millió forint volt. Köncse Tamásné úgy véli: a civil szervezetek is tehetnek saját forrásaik bővítéséért. Ennek a tagdíjakon kívül sokféle módja lehet. Egyvalami tilos: olyan szponzori juttatást elfogadni, ami által függetlenségüket veszíthetik, hiszen pártatlanul kell képviselniük a fogyasztói érdekeket.

Egyre nagyobb a jelentőségük a békéltetőtestületeknek. A kereskedelmi és iparkamarák mellett működő fórumok jövendő helyéről, hovatartozásáról ma vita folyik. A gazdasági tárca illetékese szerint azonban nem az a lényeg, hol működnek, hanem az, hogy miként. A testület - a kiegyensúlyozott döntés érdekében - ötven százalékban kamarai, ötven százalékban civil képviselőkből áll. Bárhol fog tevékenykedni, a kamarai képviseletnek, tehát a vállalkozói oldalnak akkor is meg kell maradnia. Gond, hogy a fogyasztók még kevésbé ismerik, a vállalkozások pedig nemegyszer idegenkednek az eljárástól. Pedig nekik sem mindegy, hogy a vita hamar, egyezséggel lezárul-e, vagy évekig húzódik a bíróság előtt. Külföldön egyfajta marketingeszköz is, ha a cég közzéteszi, hogy aláveti magát a békéltetői döntésnek, mert ezzel bizalmat ébreszt a fogyasztóban. A csatlakozás után a békéltetőtestületeknek a határokon átnyúló jogérvényesítésben is fontos szerepük lesz.