Sikeres zárás felé halad a konvent

Brüsszel



Ugrásszerűen megnőtt az esélye annak, hogy az unió alkotmánytervezetét szövegező konvent e héten esedékes utolsó plenáris ülésén mégis ki tud egyezni egyetlen szövegvariánsban, amelyet egy héttel később Valéry Giscard d'Estaing konventelnök a szaloniki EU-csúcs elé terjeszthet.

A még két hete is elképzelhetetlen kilátások előtt a múlt heti konventalku nyitotta meg az utat, amelyen a 77 éves konventelnök ismést tanújelét adta hallatlan politikai rutinjának. Így például látszólag egy sor - korábban sokkoló - ötletét kész volt ejteni olyan kompromisszumok kedvéért, amelyeket ugyanakkor (a túlzónak tűnő giscard-i felvetések nélkül) egy-két hónapja még ugyanúgy sokan esélytelennek tartottak.

Mindez megfigyelőkben valószínűsíti azt a véleményt, hogy Giscard nem kis részt taktikai okokból is dobott be számos, jókora felhördülést kiváltó kezdeményezést. Meglehet, több esetben köztudottan szívének kedves ötletek ezek - így tette hihetővé, hogy komolyan gondolja őket -, ám valószínűsíthető módon azt is mindig látta, hogy ezek többségének ma nincs esélye a befutásra. Alkukártyának viszont még mindig kiválóak.

Giscard a leglátványosabban akkor emelte meg a téteket, amikor hirtelen drasztikusan belenyúlt a még életbe sem lépett "nizzai csomagba". A nizzai szerződés ratifikációja alig néhány hónapja fejeződött be, miközben hajdani - összesen közel kétéves - kihordása ma is nyomasztó emlékkép az akkori szereplők körében. Nizzából 2000-ben sokan azzal az érzéssel jöttek el, hogy az eredményt ugyan nem szerették, de az alku annyira fájdalmas volt, hogy abban is biztosak voltak: effajta intézményi kérdésekkel belátható időn belül nem akarnak többé foglalkozni.

Ezek után, alig három évvel később - úgy, hogy a szerződés végrehajtása még meg sem kezdődött - Giscard éppen a nizzai alkuk fő tételeit kezdte ki. A szavazási eljárásnál egyszerűen félretolta a 2000-ben nagy nehezen véglegesített országonkénti szavazatszámokat, és a kettős többség bevezetését javasolta, ahol minden tagállamnak egy szavazata van, viszont egy döntés akkor érvényes, ha a szavazatok egyszerű többsége mellett a lakosság háromötödös többsége is mögötte áll.

Nizzában egy napig csak a bizottság összetételéről vitáztak, míg végre megegyeztek, hogy egészen 27 tagállamig nem nyúlnak a mai rendszerhez. Giscard most mint egyedül üdvözítőről beszélt a 15 fős európai bizottság felállításáról.

Mindezek mellett dobott be a köztudatba Nizzát közvetlenül nem érintő, ám nem kevésbé megbotránkoztató ötleteket is a konvent "erős embere". Mint amilyen a több évre választott európai uniós "szuperelnök" ötlete, illetve a félévenkénti EU-elnökségi rotáció nagyvonalú eltörlése.

De éppen így sikerült oly tág alkuteret teremteni, amelyben bőven volt mozgástér az ilyenkor elkerülhetetlen beáldozásra is. És ez utóbbi kezdődött meg a múlt héten. Giscard új javaslatcsomagjáról (lásd keretes írásunkat) múlt pénteken a delegációk elsöprő többsége már mint "jó kompromisszumos" alapról vélekedett.

Leginkább a spanyolok és britek - valamint részben a lengyelek - folytatnak még utóvédharcot. A spanyol-lengyel páros a ma aránytalanul túlértékelt szavazati súlyuk 2009 utáni esetleges elvesztése miatt aggódnak, a britek ezzel szemben a vétójog szűkítésének akarnak gátakat szabni. De ezek már részterületek, amelyek mellett szakértők szerint az e heti utolsó konventfordulón akár megállapodás is születhet.