Világszerte kísért a defláció

Az adósságmutatók számos fejlett országban rekordmagasságban vannak, az infláció és a kamatlábak rendkívül alacsonyak, a gazdasági növekedés gyenge, a merev munkaerőpiacokon pedig nincs tere a bérek csökkentésének - sorolja a BIS azokat a tényezőket, amelyek a pusztító defláció meggyökerezése felé mutatnak. A "jegybankok bankjaként" emlegetett bázeli intézmény ugyanakkor nem nevesíti azokat az országokat, amelyek Japán után az árszintcsökkenési spirál következő áldozatai lehetnek.

A deflációs veszély a fejlett országok sajátja, de kihatása lehet az átalakuló, kelet-közép-európai csatlakozó államok jó részére is. Magyarország viszont mintha kivétel lenne - véli Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. szakértője.

A magyar gazdaságban számos tényező van, ami az inflációs nyomást rövid távon fenntartja - véli Bartha. Mindenesetre ez a magyar gazdaság számára az inflációs problémák enyhülését hozhatja, ám a növekedés lassulásával és a versenyképesség romlásával összefüggő problémák emiatt élesebben jelentkeznek majd - mutat rá a szakértő.

A legfontosabb kihívás most az, hogy egyszerre kell biztosítani a gazdasági növekedés feltételeit, illetve a belső és külső egyensúlyt - hangoztatja a BIS. A vállalati beruházások felpörgésének kulcsszerepe volna a deflációs folyamatok kivédésében, hiszen a növekvő eladósodottság és a rossz foglalkoztatási helyzet hatására a háztartások visszafoghatják kiadásaikat. A jegybankok a BIS szerint az inflációs célkitűzés emelésével járulhatnak hozzá a defláció megelőzéséhez, amennyiben pedig ez mégis bekövetkezne, akkor a piaci kereslet növelése lenne kívánatos. Mivel Japán példája megmutatta, hogy a bankrendszeren keresztül történő értékpapír-vásárlás nem feltétlenül célravezető, a monetáris hatóságok közvetlenül is beléphetnek a piacra hosszú távú állampapírokat, vállalati kötvényeket, részvényeket, sőt ingatlanokat és devizát vásárolva. A jegybankok széles körű tulajdonszerzése azonban olyan gazdaságfilozófiai kérdéseket vet fel, amelyeket a kormányokkal együttműködve kell megoldani.

A jelentés szerint az USA és Japán kilátásai bizonytalanok, miközben Nyugat-Európa potenciálja kifejezetten gyengült. Ázsia egyéb részeire a SARS-járvány vet árnyékot, így csak a kelet-közép-európai és latin-amerikai feltörekvő piacok perspektívái biztatók. Ezt az értékelést támasztja alá a Reuters jelentése is, amely szerint a brit GDP növekedése 11 éve nem volt olyan lassú (0,1 százalék), mint az idei első negyedben, Washingtonban pedig az előzetes adatokhoz képest lefelé (1,4 százalékra) kellett korrigálni az első három hónap GDP-adatát. A konjunkturális problémákra utal a német kormány gazdaságélénkítő reformcsomagja is, illetve Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök kijelentése, miszerint az Európai Uniónak a növekedést támogató programokat kellene végrehajtania. Az egyetlen biztató jel az Európai Bizottság júniusi gazdasági hangulatindexe: ez enyhe, 0,1 pontos emelkedést jelez.