Vissza akarják szerezni a város hírnevét

>> Milyen szakaszban vannak a tárgyalások, és konkrétan milyen befektetésről lenne szó?

- Az Euro-Windnek a világ számos országában van szélerőműve, s a csatlakozó országok, így Magyarország is egy új, nagy piacot jelent számára. A cég Gyulára tervezi telepíteni a szélmalomturbinák kizárólagos gyártását. A program keretében egy modern, nagy turbinagyártó bázis jönne létre a fürdővárosban, ahol a cég által üzemeltetett valamennyi szélmalomhoz gyártják majd a turbinákat. A kizárólagos gyártás mellett a kelet-közép-európai szervizszolgáltatás is a városban épülne ki. Természetesen Gyulán is épülnének szélerőművek, mert a fürdőváros alapvetően érdekelt a környezetbarát energiahasznosításban és -felhasználásban. Az ipari fejlődés és a helyi vállalkozások erősödése ad lehetőséget arra, hogy a jelenleginél lényegesen több pénzt tudjunk fejlesztésre fordítani, több hazai és EU-támogatásra pályázni.



>> Gyula ma is az ország egyik legismertebb gyógy-idegenforgalmi városa, ahol az elmúlt tíz évben a költségvetési korlátok miatt viszonylag kevés fejlesztés történt. Az önkormányzat tulajdonában lévő várfürdő fejlesztésének első üteme tavaly fejeződött be. Milyennek látja a város jelenlegi lehetőségeit a gyógy-idegenforgalmi piacon?

- Gyula neve kissé megkopott az elmúlt évtizedben. Ennek oka, hogy nem fordított akkora figyelmet a városi és a gyógyászatmarketingre, mint a többiek, s az elodázott fürdőfejlesztés is rányomta bélyegét a vendégforgalomra. Szeretném, ha a város visszanyerné ismertségét itthon és külföldön, hiszen egyedüli adottságokkal rendelkező történelmi kisváros az Alföldön. A Körösök találkozásánál fekvő város egy időben nyújt lehetőséget a gyógyulásra és kikapcsolódásra történelmi környezetben. A várfürdő fejlesztését folytatjuk. A Széchenyi II. program keretében befejeződik a fürdő teljes körű felújítása. A kastélyprogram esélyt ad arra, hogy a Várfürdő parkban található Almásy-kastély is erősítse Gyula idegenforgalmi vonzerejét. Ez évben elkezdődik a Gyulai Vár felújítása, az egyedülálló műemlék épületegyüttes 2004-ben ismét a gyulai nyár kulturális fellegvára lesz.

Gyógy-idegenforgalmunk számára nagy lehetőséget kínál az EU-csatlakozás. Tagságunkkal megnyílik a lehetőség arra is, hogy kilépjünk az európai egészségbiztosítási piacra. Erre készül egy átfogó projekt, amelynek keretében egy új gyógyászati és rehabilitációs központot hozna létre a város befektetői tőke segítségével. Tárgyalunk egy olasz céggel, amely Gyulára bioelektromos árammal működő művégtaggyárat telepítene, itt építve ki betegei részére a szanatóriumi rehabilitációs szolgáltatást. A gyógy- és rekreációs turizmus mellett a város a konferenciaturizmus felé is nyitni kíván. Az üzleti turizmus területén is új lehetőségeket nyit meg előttünk az EU-tagság. Szeretnénk jövőre is megrendezni a Magyarországon akkreditált nagykövetek találkozóját, hogy városunk az európai országok számára ismertebbé váljon. Ha mi nem tudatosítjuk a város kulturális és építészeti értékeit, egyedülálló szolgáltatásait, a külföldi vendégek nem lépik át a Dunát, mert egyszerűen nem ismerik az itteni lehetőségeket. Hiszek abban, hogy tudatosan felépített és következetes városmarketinggel Gyula néhány éven belül nemcsak Magyarországon lesz ismertebb, hanem Európában is.



>> Gyula régi álma önálló városrészként elkülöníteni a pihenni és a gyógyulni vágyók számára a várfürdőt és környékét, az úgynevezett várkertet. Ennek érdekében program készült egy új szabadidő- és sportközpont létesítésére. Lát-e esélyt a program megvalósítására?

- A szabadidőcentrum kiépítésére készült Vis Vitalis projekttel pályázunk a központi költségvetésben elkülönített úgynevezett pályázat-előkészítő alapra, hogy a részletes, építési engedélyes tervet ki tudjuk dolgozni. Konkrét programmal a birtokunkban néhány éven belül esélyt látok arra, hogy állami társfinanszírozás, EU-s pályázati források és vállalkozói tőkebevonás segítségével felépülhet Gyula új vízi, sport- és szabadidőcentruma. A több mint tízhektáros városrészben épül majd fel az a konferencia-központ, amely nemzetközi nagy rendezvények helyszíne is lehet majd.



>> A város nagy reményeket fűz az EU-csatlakozáshoz, hiszen a történelmi fürdőváros egy éven belül a román-magyar határszakasz legfejlettebb schengeni határvárosa lesz. A logisztikai előnyöket a város ki tudja-e használni?

- Gyula közúton, vasúton és légi úton egyaránt nehezen megközelíthető. A közeljövőben épülő autópálya- és autóút-fejlesztések sem javítják a város megközelíthetőségét, ezért nem igazán tud rácsatlakozni az országos logisztikai hálózatra. A kedvezőtlen útviszonyok ellenére óriási a közúti tehergépjármű-forgalom a Kecskemét-Gyula közötti 44-es főúton Románia felé. Ennek a főútnak a fejlesztése a város számára nagyon fontos. Miután a kormányprogram szerint a 44-es csak a távlati célok között szerepel, az útfejlesztés gyorsítása érdekében város és a képviselő-testület megalakította az M 44-es Klubot. Több Békés, Szolnok és Bács-Kiskun megyei polgármester csatlakozott hozzánk, valamint számos civil, szakmai és gazdasági szervezet. Logisztikai lehetőségeink közúti korlátok mellett is vannak. A város könnyen rácsatlakozhat az Arad-Nagyvárad közötti fő közlekedési útra. A csabai repülőtér-fejlesztéssel van esélyünk egy business airport program megvalósítására is, a Balkán irányába.



>> Arad és a fürdővároshoz közeli romániai iparvárosok fejlődése milyen gazdasági lehetőségeket nyit Gyula számára?

- Elsősorban a határ menti logisztikában vannak lehetőségek, hiszen a hozzánk közeli két nagyvárosban, Aradon és Nagyváradon számos nagy multinacionális cég működik. Velük szeretnénk a kapcsolatot felvenni annak érdekében, hogy Gyulán raktározzák a 30 napon túl felhasználásra kerülő importanyagokat és alkatrészeket. A romániai jogszabályok szerint ugyanis többletköltség terheli a 30 napon túl raktározott importalapanyagokat.