Zöldengedélyek kötelezettséggel

Az elkövetkező két és fél évben mintegy ezer magyarországi nagyvállalatnak kell környezetvédelmi felülvizsgálatot elvégeznie annak kapcsán, hogy 2007 végére valamennyi hazai cégnek meg kell felelni az EU integrált szennyezésmegelőzésre és -ellenőrzésre vonatkozó direktívájának (IPPC). A tevékenységükkel jelentős környezeti hatást gyakorló legnagyobb hazai cégek az energetikai ágazatból, a vegyiparból, az építőiparból, a fémfeldolgozó és gépiparból, a papír- és a textiliparból, valamint a bányászatból kerülnek ki. A tervek szerint 2005-re a jogszabály által érintett valamennyi, megfelelően működő cégnek kiadják az úgynevezett egységes környezethasználati engedélyt. Ebben rögzítik a vállalatok további működésének környezetvédelmi feltételeit.

Ezek a kibocsátási határértékeket, technológiai, hulladékgazdálkodási, energiafelhasználási és adatszolgáltatási előírásokat, valamint a cégek további fejlesztési kötelezettségeit is meghatározzák. "A számítások szerint az EU környezetvédelmi elvárásainak költségvonzata a hazai vállalati szférában összességében eléri a 450 milliárd forintot. Az összeg a vállalatokat terheli, ám a fejlesztések többségét az egyéb ágazati szabályok, valamint a korszerűsítési követelmények miatt egyébként is végre kell hajtaniuk" - közölte Rakics Róbert, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) környezetvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A környezetvédelmi felülvizsgálatot az érintett cégeknek maguknak kell elvégeztetniük, majd ennek alapján a környezetvédelmi hatóságokkal együttműködve kell az engedélyeztetést lefolytatni. A környezetvédelmi hatóságoktól eddig mindösszesen 11 vállalat kapta meg az engedélyt, ennek ellenére a KVM államtitkára szerint tartható, hogy 2005 végére valamennyi már működő érintett vállalatnak ki tudják adni a engedélyeket.

Az EU-ban 1999-ben hatályosított IPPC-direktíva értelmében a közösség tagállamainak 2007-ig egyrészt be kell vezetniük az egységes környezethasználati engedélyt, amelyben minden környezetvédelmi követelményt meg kell jeleníteni, lényegesen leegyszerűsítve a vállalati szféra engedélyekkel kapcsolatos adminisztrációs terheit. Másrészt a direktívában Brüsszel előírja, hogy a környezeti elemek védelmét integráltan kell kezelni, azaz a környezetre jelentős hatást gyakorló ágazatokban tevékenykedő cégeknek a levegő-, a talaj- és a vízvédelem, valamint a hulladékkibocsátás és energiafelhasználás kapcsán az elérhető legjobb - de gazdaságossági szempontból is megfelelő - technológiákat kell alkalmazni a környezeti hatások minimalizálása érdekében. Az előírásokat Magyarország 2001 őszén vette át. A direktíva végrehajtása kapcsán a 2004-ben uniós taggá váló államok közül ugyanakkor többen átmeneti mentességet kértek.

"Hivatalosan egyelőre csak a direktívába foglalt adatszolgáltatási kötelezettségek módosításáról kezdődtek egyeztetések, amelynek célja, hogy a közösségen belül 2008-ra létre lehessen hozni egy egységes környezetvédelmi nyilvántartást" - tette hozzá a KVM helyettes államtitkára.