A háztartások anyagi helyzetéről

A véletlenszerűen kiválasztott és adatszolgáltatásra felkért háztartások közül 9879 vállalkozott 2002 I-IV. negyedévében a háztartási napló egy hónapon át tartó vezetésére és jövedelmi elvárásainak közlésére. Ezen adatok alapján a statisztikában széles körben alkalmazott becslési eljárások segítségével az ország megközelítően 3,8 millió háztartásáról kaptak képet a szakemberek.





>> Növekednek

a fogyasztási kiadások



A háztartások összes folyó fogyasztási kiadása 2002-ben a háztartás-statisztika évközi előzetes adatai alapján számítva 7,5-8 százalékkal volt nagyobb, mint 2001-ben. Az első félévi mintegy 7 százalékos fejlődést a második fél évben 8,5 feletti követte, összefüggésben a jövedelmek - a közalkalmazotti béremelés, a nyugdíjasoknak folyósított egyszeri 19 000 forint, az iskolakezdéshez biztosított kétszeres családi pótlék révén - felgyorsult növekedésével.

Az élelmiszer-fogyasztás 1998 óta - a 2000-ben bekövetkezett átmeneti megtorpanást nem számítva - évről évre növekszik. 1988-1997 között leginkább a húsfélék, továbbá a zöldség, a gyümölcs, a tej, a tejtermékek, vagyis a táplálkozás-élettanilag igen értékes élelmiszerek fogyasztása csökkent: mennyiségük 1997-ben csak 71-85 százaléka volt az 1987. évinek. 2002-re a friss és feldolgozott gyümölcsök egy főre jutó mennyisége meghaladta, a tejtermékeké, a húsféléké, a zöldségeké 95-99 százalékra közelítette meg az 1987-es szintet. A tej, valamint a tojás fogyasztása 2002-ben is csak 73, illetve 85 százaléka volt az 1987. évinek.

A 80-as évek második felétől folyamatosan javul a tartós fogyasztási cikkek kínálata és árszínvonala. Személygépkocsija 2001-ben a háztartások 40, 2002-ben 44 százalékának volt. Az arány az aktív háztartásoknál 60, a nyugdíjasoknál 20 százalékos.

Teljesnek mondható a televí-zióval való ellátottság, ebben az aktívak és a nyugdíjasok között szinte nincs különbség. Gyorsan emelkedik a második, harmadik készülékek száma. Az aktívak háztartásainak 72, a nyugdíjasokéinak csupán 22 százalékában volt videó. CD-lejátszóval, videokamerával, DVD-vel a háztartások csekély, de növekvő mértékben bírnak. A legdinamikusabb a személyi számítógép és a mobiltelefon terjedése. (Lásd táblázatunkat.)





>> Gyermekes és gyermek

nélküli háztartások



A gyermekes családok anyagi viszonyai javultak, de helyzetük a nem gyermekesekéhez képest továbbra is kedvezőtlen. A legroszszabbul az inaktív családok, az aktívak közül pedig a három vagy több gyermekesek élnek.

Az inaktív családok felnőtt tagjai munkanélküli-, gyermekgondozási ellátáson lévő, nyugdíjas, illetve eltartott személyek. Munkajövedelmük minimális, az adókedvezményt és a gyedet adóköteles jövedelem híján nem tudják igénybe venni. Számuk az 1990-es években a korábbi 100-150 ezerről 1996-1997-ig 750 ezerre emelkedett. Jelenleg mintegy 600 ezer személy - közülük 300 ezer gyermek - él ilyen háztartásban.

A háztartási költségvetési felvétel adatai szerint 2002-ben a gyermektelen aktív háztartások folyó fogyasztási kiadásainak egy főre jutó havi értéke átlagosan 51 800; az egygyermekes aktívaknál 40 600 (ami a gyermektelenekhez képest 78 százalék), a kétgyermekeseknél 35 100 (68 százalék), a három vagy több gyermekeseknél 28 900 (56), ám a gyermekes inaktív háztartásokban csupán 21 900 forint (42) volt.

A gyermekes háztartások jövedelmük nagyobb hányadát fordítják élelmezésre, bár ezen költségeik összege sokkal kisebb: a gyermek nélküli aktívak egy főre jutó havi 15 800 forintjával szemben a három vagy több gyermekes aktív háztartásoké 10 500, az inaktív gyermekeseké 9600 forint.

A többgyermekes aktív és a gyermekes inaktív háztartások hátrányos helyzete különösen a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges tej, tejtermék és gyümölcs fogyasztásánál érhető tetten. E három termékcsoportban a három vagy több gyermekes aktívaknál az egy főre jutó átlag 85, 67, illetve 82 százalék volt, a gyermekes inaktív háztartásokban pedig csupán 75, 51, illetve 53.

A lakásfenntartásra fordított költségek a gyermekes háztartások folyó fogyasztási kiadásaiból 18-19, a gyermek nélküli háztartásokéban átlagosan 23 százalékos arányt képviselnek. A gyermekes aktívak a gyermek nélküli aktívakhoz képest valamivel nagyobb alapterületű lakásokban élnek, a gyermekes inaktív háztartások tagjai valamivel kisebbekben. A gyermekes háztartásokban azonban sokkal több személy lakik együtt: a gyermek nélküli aktívakban 100 szobára 104, az egy-, a két-, a három vagy több gyermekesek közül az aktívaknál 142, 166, 202, az inaktívaknál pedig 146, 194, 260 személy jut.

Villany gyakorlatilag mindenütt van. Folyó víz az aktív háztartások 96-97, a gyermekes inaktív háztartáscsoportok 74-86 százalékában található. A fürdőszobával, WC-vel való felszereltség az aktívak közül a gyermek nélkülieknél, az egy- és a kétgyermekeseknél hasonló a folyóvízzel való ellátottsághoz, de a háromgyermekeseknél néhány százalékkal alacsonyabb, a gyermekes inaktívaknál 68-79 százalék közötti.

Az élelmezésre és lakásfenntartásra felhasznált ráfordítások után az összes többi szükségletre a gyermek nélküli aktív háztartásokban a folyó fogyasztási kiadásoknak 49 százaléka jut, ez az arány a három vagy több gyermekes aktívaknál 46, a gyermekes inaktívaknál 36 százalék.

Hűtőberendezéssel (hűtőgép, mélyhűtő, kombinált hűtő) 2002-ben az aktív háztartások minden csoportjának 99, a gyermekes inaktívak 92-99, mosógéppel az aktív háztartások 98-99, a gyermekes inaktívaknak 95-100 százaléka rendelkezett. Gyakorlatilag minden háztartásban található valamilyen rádió. Színes televíziója a gyermekes aktív háztartások 99, a gyermekes inaktívak 90 százalékának van.

Telefonja 2002-ben a gyermekes aktív háztartások 93-94 százalékának volt, a gyermekes inaktív háztartásokban is viszonylag magas, 68 százalékos az ellátottsági szint. Számítógéppel a gyermektelen aktív háztartások 29 százalékával szemben a gyermekes aktívaknak 36-45, a gyermekes inaktívaknak 13 százaléka bír. A gyermektelen és a három vagy több gyermekes aktív háztartások 57 százaléka gépkocsi-tulajdonos. Száz gyermekes inaktív háztartás közül átlagosan csak 19 tart gépkocsit. Az autók átlagos kora 10-12 év.

Az inaktív gyermekes háztartásoknak gondot okoz lakásuk fenntartása. A gyermekes aktívak közül a gyermek nélküli aktívakhoz képest sokkal magasabb azok aránya, amelyeknek lakbérhátralékuk van: a gyermek nélküliek 9, a gyermekesek 20-22 százalékának. Az inaktív gyermekes háztartásoknál még roszszabb a helyzet: 35 százalék. A villanyszámla kifizetésével a gyermek nélküli aktív háztartások 5, a három vagy több gyermekes aktív családok 19, az inaktív gyermekes háztartások 34 százalékának van elmaradása. A gázszámlával - az előbbi sorrendben - 5, 11, 19, a víz- és csatornadíjnál 3, 10, 26, a távfűtésnél 6, 7, 36 százaléknál van elmaradás.





>> A háztartások

jövedelemelvárásai



A KSH háztartási költségvetési felvételében 2002 IV. negyedévében részt vevő 2431 háztartás által a nagyon szűkös megélhetési szinthez szükségesnek vélt összegeknek egy főre számított havi értéke 32 300 forint, ami 13 százalékkal magasabb a 2001. IV. negyedévi 28 700-nál. A szűkös megélhetéshez 42 400, az átlagoshoz 59 600, a jóhoz 88 300, a nagyon jóhoz 136 100 forintos egy főre jutó havi értéket tartanak szükségesnek 2002. IV. negyedévben a háztartások. Az átlagosnál kisebb létszámúak válaszaiban a korábbiaknál magasabbak, a nagyobb létszámúakban pedig alacsonyabbak az értékek. Ez azzal is összefügg, hogy a lakásfenntartási (lakbér-, közüzemi, energiafelhasználási, lakás-karbantartási és -javítási stb.) költségek nem arányosak a háztartás nagyságával.

2002 IV. negyedévében a nagyon szűkös szinthez szükségesnek tartott összeg egy főre jutó átlagosan 32 300 forintos havi értékén belül az egy főre jutó jövedelem nagysága szerint sorba rendezett 1. népességötödbe - a legalacsonyabb jövedelmű ötödbe - tartozók átlagosan 20 700, míg az 5. - a legmagasabb jövedelmű - ötödbe tartozók 45 600 forintot jelöltek meg, ami mintegy 2,2-szeres érték.

A szakemberek megállapították, hogy a háztartások véleményei nem tükröznek saját helyzetükhöz képest irreális elvárásokat. Különösen az alacsony jövedelműek véleménye figyelemre méltó: e népességötöd háztartásai a nagyon szűkös megélhetési szinthez 2002. IV. negyedévben is a saját bevallott jövedelmükhöz hasonló összeget tartanak szükségesnek. A véleményfelmérés adatai szerint a lakosság a ténylegesnél kisebb jövedelmi különbségeket tart kívánatosnak.

Az elvárások az évek során folyamatosan emelkednek, a szintekhez megjelölt összegek közötti arányok ugyanakkor többnyire állandóságot mutatnak. Az átlagoshoz képest a nagyon szűkös szinthez elvárt összeg 1996 óta mindig 50-60 százalék közötti arányú, ugyanakkor a nagyon jó szinthez elvárt mindig 3,8-4,4-szerese a nagyon szűkös szintnek. A nagyon jó szintnek tartott összegek aránya felfelé mozog. 1997-ben ez a nagyon szűköshöz képest átlagosan 376 százalékos volt, az utóbbi két év minden negyedévében 400 százalék feletti.

A lakossági jövedelemelvárások dinamikája 1998 közepéig hasonlóan alakult a KSH ugyanar-

ra az időszakra vonatkozó fogyasztóiár-indexeihez, ettől kezdve gyakorta nagyobb azoknál. E dinamikái azért módosultak így, mert a reálmutatók kedvező alakulásának megfelelően a jövedelmek és a kiadások nominális növekedése nagyobb a fogyasztói árakénál.





>> A fogyasztási minta jövedelemfüggő



A különböző szinten lévő háztartások közül 2002. IV. negyedévben a nagyon szűkösen élők jövedelmük 35 százalékát élelmezésre fordították, lakásfenntartásra mintegy 20, egyéb célokra - úgynevezett szabad rendelkezésű hányadra - 45 százalék maradt. A jóléti skálán felfelé haladva egyre kisebb az élelmezési kiadások aránya (a nagyon jó szinten már csak 16-17 százalék), és csökkennek a lakáskiadások is. A jövedelem fennmaradó, egyéb célokra fordítható hányada a jóléti skálán folyamatosan növekedve a felső szinteken már kétharmad-háromnegyed. Ez azt jelenti, hogy 2002. IV. negyedévben egy főre számítva a nagyon szűkös szinten mintegy havi

14 000, a nagyon jón mintegy

92 000 forint szabad rendelkezésű jövedelem maradt.

Az élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása a nagyon szűkös szinten 11 300 forint volt, a jónál 17 200, a nagyon jónál 21 700. A jó és nagyon jó szinthez képest a nagyon szűkösön leginkább a gyümölcs, zöldség és a tejtermékek fogyasztása alacsony: 3,7, 3,2 és 1,2 kg az egy főre jutó havi átlag. Ez mintegy fele a jó, illetve a nagyon jó szintnek.

Az egészségügyi, testápolási költségek, a háztartással kapcsolatos (takarítási, mosási, konyhafelszerelési, és így tovább) folyó kiadások vizsgálatakor - a jövedelmi skálán felfelé haladva - az egy főre jutó jövedelemhez hasonló, vagy kisebb ütemben növekvő összegeket jelöltek meg.

Ugyanakkor a jövedelem függvényében gyorsabban bővülnek az oktatásra, művelődésre, szórakozásra, üdülésre fordított öszszegek, valamint a jármű-üzemeltetési kiadások, amelyekre együttesen 2002-ben a nagyon szűkös szinten élő háztartásokban fejenként átlagosan havi 2700, a jó és a nagyon jó szinten lévők pedig 10 900, illetve 15 500 forintot fordítottak.