Adóhitel: szerény mértékből nulla

Tavaly ősszel kormánykörökben felvetődött, hogy az idén változtatnak a befektetési adóhitel rendszerén, ám arra vélhetően senki sem gondolt, hogy ez a konstrukció teljes megszüntetését jelentheti - reagáltak piaci szereplők a kormány tervezett lépésére. (A befektetési adóhitel az állam által a magánszemélyek részére alanyi jogon nyújtott kamatmentes kölcsön, ennek mértéke az éves átlagos befektetési állomány 20 százaléka, de legfeljebb 200 ezer forint.)

A kedvezmény mértéke az elmúlt években fokozatosan szűkült, s ezzel párhuzamosan attraktivitása is csökkent. Kérdés, hogy jelenleg mennyire ez vezérli a befektetőket - mutatott rá Cseh György, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja. Az adóhitel-konstrukciónak vélhetően már csak kevés új tagja lenne, talán ez motiválhatta a döntéshozókat - hangzik egyes szereplők véleménye. A kedvezmény megszűnése várhatóan nem a megtakarítások volumenének a csökkenésével, hanem csupán csekély átrendeződésével járna - magyarázta Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Rt. elnök-vezérigazgatója. Akik maximálisan ki akarták használni ezt az adókedvezményt, azok többsége év vége előtt "kényszerből" részvényvásárlásba kezdett. A változással erre már nem kerül sor, ami némileg éreztetheti hatását az év végi részvényforgalomban is.

A kormánynak a tavalyi alkotmánybírósági határozatból adódóan joga van az adókedvezményt évről évre változtatni, ám az európai uniós csatlakozás előtt nem illik olyan adónemet megszüntetni, ami ott divat - reagált Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Hozzátette: tudomása szerint a nyugat-európai országokra is jellemző, hogy a tőzsdei befektetések után valamilyen szintű halasztott adófizetést igénybe vehetnek a magánszemélyek. (FB)