Bővülnek a SAPARD-pályázatok

Falufejlesztésre, szakképzésre és úgynevezett alternatív jövedelemszerzést biztosító tevékenységek létrehozására is pályázatot írna ki nyár végétől a magyar SAPARD Hivatal, igaz, az uniós támogatási program három újabb úgynevezett intézkedési tervvel való bővítésére még Brüsszelnek is rá kell bólintania. A magyar fél arra hivatkozva, hogy az uniós csatlakozásig kevés idő marad a programok beindítására, lemondott arról, hogy termelő szervezetek felállítására és agrár-környezetvédelemre is pályázatokat írjon ki, ám így a felszabaduló forrásokat át lehet csoportosítani a pályázók körében eddig legnépszerűbbnek bizonyuló, a vidéki infrastruktúra fejlesztését célzó támogatási keret növelésére. A pályáztatásra a 2001-es és a 2002-es SAPARD-pénzeket is el lehet költeni. Zöldréti Attila, a hivatal elnöke elmondta: a hazai társfinanszírozást is beleszámolva összesen 26 milliárd forint válik szétoszthatóvá a három új, valamint a korábban elfogadott intézkedési tervek - mezőgazdasági vállalkozások beruházásai, mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozása, vidéki infrastruktúra-fejlesztés - céljaira.

E három területre a hivatal már júliusban újabb pályázatokat ír ki. A SAPARD-források felhasználására vonatkozó magyar kérések teljesítése következtében a pályázatokat a korábbinál kedvezőbb támogatási feltételekkel és bővülő kedvezményekkel hirdetik meg, amelyeket Brüsszel a múlt héten fogadott el.

Az egyik leglényegesebb változtatás eltörli azt a sokak által teljesíthetetlennek tartott követelményt, amely a mezőgazdasági beruházásoknál a gazdálkodók számára a támogatások megszerzéséhez 300 ezer forintos egy főre eső mérleg szerinti eredményt, illetve 3 millió forint éves árbevételt írt elő. Ehelyett ezután a pályázatok elbírálásánál a "gazdasági életképesség" lesz a döntő, amelyet elsősorban az üzleti terv alapján ítélnek meg. További lényeges változás, hogy a mezőgazdasági beruházásoknál, illetve az élelmiszer-ipari és a vidéki infrastrukturális fejlesztéseknél az eddig megkövetelt 25 százalékos saját forrást mostantól hitelből is elő lehet teremteni.

Az élelmiszer-ipari fejlesztéseknél a támogatás felső határa egy projektnél 100 millióról 250 millió forintra, a mezőgazdasági beruházásoknál (gépbeszerzéseknél, épületfejlesztéseknél) 50-ről 150 millió forintra nő. Utóbbi esetben a dotálható programok legnagyobb bekerülési költsége is emelkedik, mégpedig 250-ről 310 millió forintra. További könynyítés, hogy a gépbeszerzéseknél és a gazdasági épületek kialakításánál mostantól valamennyi növénytermelési ágazat kedvezményezett lesz (a SAPARD-terv eddig a szarvasmarha-, a baromfi- és a sertéstartáshoz szükséges takarmánytermelést preferálta).

A dotációs mértékek és maximális összegek emelésével, illetve a támogatási intézkedések számának növelésével javulnak a termelők támogatáshoz jutási feltételei - mondta Magyar György, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Fontosnak nevezte a gépdotációs lehetőségek SAPARD-on belüli bővítését, amivel a tárca mostantól kompenzálni tudja, hogy a nemzeti költségvetésből dotált gépberuházási pályázatok befogadását tavasszal fel kellett függesztenie foráshiány miatt. A termelőknek előnyös a 300 ezer forintos egy főre eső mérleg szerinti eredmény kényszerének eltörlése is, mert emiatt a SAPARD-forrásokhoz eddig több ezer gazdasági társaság nem férhetett hozzá.

A titkár ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetkezetek nagy része továbbra is eleshet a fejlesztési pénzektől. Ennek oka, hogy az előző kormány idején beindított üzletrész-felvásárlás nyomán az állam sok gazdaságban 25 százalékos, vagy annál nagyobb tulajdonrészt szerzett. A SAPARD-pénzek igénybevételéhez e szövetkezeteknél külön brüsszeli jóváhagyásra lenne szükség - közölte Magyar.

A támogatási felső határ növelése kedvez az élelmiszer-ipari cégeknek, mivel nagyobb lélegzetű fejlesztéseket is lehetővé tesz - véli Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) titkára. Megítélése szerint azonban a pályázati feltételeket még egyértelműsíteni kell. A 250 millió forintra növelt dotációs maximum jelentőségére utal, hogy az egy vállalkozásra jutó beruházási érték az elmúlt évek átlagában elmaradt ettől. A támogatási lehetőséggel előreláthatólag mégis azok a közepes méretű cégek tudnak majd leginkább élni, amelyek évi egymilliárd forint körüli árbevételt érnek el - mondta Piros.

Az agrárvállalkozások beruházásainak, a mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának, valamint a vidéki infrastruktúra fejlesztésének támogatását célzó, év elején kiírt pályázatokra eddig több mint 1500-an jelentkeztek. A SAPARD Hivatal eddig összesen 512 kedvező támogatási döntést hozott. A hivatal ezzel - a 2000-es SAPARD-keret terhére - 12,8 milliárd forint szétosztásáról határozott, amely felhasználásával együttesen közel 50 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg a mezőgazdaságban. (HL-NIG)