Egyenlőbb teherviselés felé
Az EU 2004-es büdzséterve értelmében tovább mérséklődik Németország részesedése a közös befizetésekből: az idei mintegy 23 után csupán 22 százalék körül fog alakulni a legnagyobb tagország hozzájárulásainak aránya. A pénzügyminiszterek által a napokban jóváhagyott és ősszel az Európai Parlament elé kerülő tervezet 100,1 milliárd eurós kiadási összeggel számol, ami 2,7 százalékkal haladja meg az ideit. A jelenlegi tizenöt tagországra ugyanakkor a mostaninál 2,5 százalékkal kevesebb kifzetés jut, a többi pénzt az újonnan csatlakozók - köztük Magyarország - kapják. A tizenötökre jutó kiadások csökkentését elsősorban a regionális segélyek lefaragása révén próbálja meg kigazdálkodni az EU.
Michaele Schreyer, az unió költségvetési biztosa eközben olyan reformtervezeten dolgozik, amely hosszabb távon tovább mérsékelné Berlin terheit, megszüntetve azt a kivételezett státust, amelyet Nagy-Britannia mind a mai napig élvez a költségvetési visszatérítés révén. Ez évente mintegy ötmilliárd eurót tesz ki, és így egyes években nettó haszonélvezőjévé válik a szigetország a közös kasszának. Schreyer javaslatának - amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitung szellőztetett meg - lényege, hogy az eddig kizárólag a briteket érintő visszatérítés helyett valamenynyi nettó befizető esetében a GDP bizonyos százalékában korlátoznák a teherviselés mértékét. Konkrét számok egyelőre nem ismertek, ám a biztos világossá teszi: az EU bővítése után tarthatatlan lesz London kivételezett státusa. A visszatérítés egyszerű megszüntetése ugyan nem látszik kivihetőnek, ám abból a jövőben más befizetők is részesedni kívánnak. Schreyer terve azt is előirányozza, hogy az agrárkiadások egy részét fokozatosan más területekre kellene átcsoportosítani.
Brüsszel november-december körül hozza nyilvánosságra azt a jelentést, amely alapján megindulhatnak a tagállamok közötti tárgyalások. A vitát 2005 elejére kell lezárni, hogy 2007-től életbe léphessen az unió új középtávú finanszírozási programja. Korántsem biztos persze, hogy a Schreyer által vázolt irányban fog elmozdulni az EU büdzséjének szerkezete. Az ő véleménye csak egy a számtalan reformelképzelés közül, amelyek némelyike sokkal radikálisabb változtatásokat tartalmaz. Romano Prodi tanácsadói például a közös agrárpolitika renacionalizálását, továbbá a kiadások szerkezetének gyökeres átalakítását javasolják (VG, 2003. július 18., 3. oldal).
