Egységesítenék a szerződési jogot

A szerződési jog egységesítésével kapcsolatos tagállami elképzeléseket vizsgálja jelenleg az Európai Bizottság, mivel az üzleti kapcsolatok tagországonként eltérő szabályozása gátolja a belső piac működését, így ellene hat a gazdasági fejlődésnek. Az ügyben évtizedek óta folyamatosak a kezdeményezések, közösségi szinten azonban csak mostanság tették meg az első lépéseket. A bizottság ez év februárban egy három pontból álló cselekvési tervet dolgozott ki, amelyre vonatkozóan a tagállamok és az üzleti szféra ezekben a hetekben nyújtják be állásfoglalásaikat.

Az előzetes hírek szerint az érintettek támogatják a cselekvési terv első elemét, egy közös vonatkoztatási rendszer kidolgozását, amely a szerződési jog alapelveit és alapvető szabályait tartalmazná, irányt mutatva a tagállami és európai jogalkotásnak. A "harmonizáció harmonizációjaként" is említett elem szükségét jelzi, hogy a már létező irányelvek megfogalmazásait az egyes tagállamok sokszor másként értelmezik. A kár fogalmát például néhol a nem vagyoni károkkal együtt, máshol a nélkül definiálják.

Szintén támogatják a tagállamok a második elemet, az európai szintű általános szerződési feltételek megalkotását a különböző szerződéstípusokra. Ennek nyomán egy központi adatbank állhatna fel, amelyben az egyes iparágak tipikus szerződési feltételei lennének megtalálhatók, a tagországokban működő vállalatok pedig a megfelelő tájékoztatás mellett az erre való hivatkozással köthetnének szerződéseket, ami a megbízhatóságot és az egységesítést szolgálná.

A szerződések jogi környezetének egységesítését szolgáló harmadik elem tekintetében azonban jelentős érdekellentétek figyelhetők meg. A britek ellenállásán meg is bukott az a két éve vázolt bizottsági elképzelés, amely kötelező érvényű, a tagállamit felülíró európai polgári törvénykönyvről (ptk.) szólt, így most egy alternatív ptk. (ún. optional instrument) megalkotásáról folyik a vita. E szerint az európai jogtudósok által kimunkált elképzelések alapján álló

európai szerződési jog csak lehetőséget biztosítana a szerződő feleknek, hogy jogviszonyukban ezt tekintsék irányadónak. "Ha ez az elképzelés meg is valósul, kezdetben hiányozni fog mögüle a bírói gyakorlat, ami fokozott kockázatot jelent a nagy hagyománnyal bíró nemzeti jogrendszerekhez képest. Kérdéses tehát, hogy egyéb előnyeinél fogva az európai ptk. el tudja-e majd nyerni az üzleti élet szereplőinek bizalmát" - hívja fel a figyelmet Túri Melinda, a Túri és Társa ügyvédi iroda jogásza. A joggyakorlat hiányát egyes elképzelések szerint a tagállamok legfelsőbb bírósági határozataira való utalással részben lehetne korrigálni. Az európai ptk. létrejöttét hagyományosan a német jogi egyetemek pártolják, a brit üzleti szféra viszont inkább elutasító. A Világgazdaság információi szerint az ügyben a bizottsághoz eljuttatott magyar álláspont alapvetően támogatja az egységes

európai szabályozást, azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy csak a kellően széles körű és alapos szabályozás bizonyulhat majd vonzónak az üzleti élet számára, így csak az lehet képes érdemi változást hozni.