Európa lemarad a k+f terén

Európában a magánszektor viszonylag keveset fordít kutatás-fejlesztésre, és ez komolyan hátráltatja a tudás alapú gazdaság fejlődését - figyelmeztet egy brit tanácsadó cég. A cardiffi székhelyű Robert Huggins Associates ezt alapvetően a vállalati szerkezetre vezeti vissza. Míg az USA-ban a hatalmas k+f büdzsé felett rendelkező nagyvállalatok dominálnak, Európában sokkal nagyobb a kis- és közepes méretű cégek aránya. Ennek hatására jóval hosszabb a logisztikai lánc, és elaprózódnak a tudás alapú gazdaság megteremtését célzó erőfeszítések.

Az európai országok versenyképességét az is rontja, hogy folyamatosan nő az egyes régiók közötti fejlettségi különbség, teszi hozzá a Financial Times által ismertetett anyag. A következő években további polarizáció várható. A tudás alapú gazdaság térnyerését jelző mutatószám - amelyet a tanácsadó cég dolgozott ki - egyes országokban jelentősen nőhet, másutt komoly viszszaesésre kell felkészülni. Az éllovas szerepére Svédország a legesélyesebb, itt az évtized végéig 15 százalékkal nőhet a tudás alapú gazdaság egy főre jutó kibocsátása. Ír- és Finnországban 8-9 százalékos növekedés várható, míg a legnagyobb európai gazdaságok stagnáláshoz közeli állapotra számíthatnak. Meglepő: Ausztria és Dánia számára két számjegyű visszaesést jósolnak.

A helyzetet súlyosbítja, hogy - az elmúlt tíz év adatai alapján - az egyes országokon belül is nőnek az egyenlőtlenségek (Finnország az éllovas: 353 százalékkal nőtt az egyes régiók teljesítménye közötti szórás). A k+f eredmények és a tudás alapú gazdasághoz kapcsolódó beruházások egyenlőtlen eloszlása tovább rontja Európa pozícióját a tengerentúli versenytársakkal szemben. Az USA-ban sokkal nagyobb fokú az integráció, míg Európában az egyenlőtlenségek mind az egyes országok, mind a térség egészének teljesítményét visszafogják.