Reálértéken átlagosan 3,7 százalékkal emelték meg tegnap a franciaországi minimálbéreket. Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb mértékű emelését a kormány nyugdíjreformtervei miatti szociális feszültségek enyhítésének, illetve a háztartási bevételek és költés növelése révén a gazdaság ösztönzésének szándéka indokolja. A Medef munkaadói szövetség azonban arra figyelmeztetett, hogy a lépés aligha segíti majd a munkahelyteremtést - számol be a Financial Times.
Franciaországban törvényi előírás, hogy minden év július 1-jével az inflációval összhangban emelkedjen a minimálbér. A kormányok az alkalmat hagyományosan arra használják fel, hogy bérpolitikájukkal kapcsolatos politikai üzenetet közvetítsenek az emelésnek az infláció aktuális ütemét meghaladó mértéke által. Az idén a minimálbéren foglalkoztatott kétmillió francia közel felének fizetése 5,3 százalékkal, vagyis a májusi inflációs rátát 3,7 százalékponttal meghaladó mértékben nő. A többi munkavállaló 1,6-3,2 százalékkal vihet majd többet haza, mint eddig.
A heti munkaidőnek öt év alatt 39-ről 35 órára csökkentéséről rendelkező törvények 1999-es meghozatala óta Franciaországban hat különböző minimálbér-kategória létezik, az átállás idejétől függően. A tegnapi emeléssel a legmagasabb havi minimálbér 1172, a legalacsonyabb pedig 1136 euró. A legnagyobb mértékben a legalsó kategóriában adható legkisebb fizetést növelték. A kormány egyúttal a különbségek három éven belüli kiegyenlítését helyezte kilátásba. Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök tervei között szerepel továbbá, hogy a rövidebb munkahét bevezetése miatt szükségessé vált állami kompenzációs mechanizmusokat öt helyett már három év alatt megszünteti. Az emiatt panaszkodó munkaadóknak a túlórákkal kapcsolatos szabályozás rugalmasabbá tételét ígéri.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.