Három területen kell reform
Tovább kell mélyíteni az egyes országokban már megkezdett reformokat a Közel-Keletet és Észak-Afrikát magában foglaló régióban, hogy kompenzálni lehessen a fokozatosan kieső olajbevételeket, és az ennek nyomán (is) egyre nagyobb problémát okozó munkaerőhiányt - állapítja meg a Világbank átfogó jelentése. A nemzetközi pénzügyi szervezet tanácsa: a reformoknak elő kell segíteniük a régió országainak minél mélyebb integrációját a világkereskedelembe és a külföldi működőtőke-bevonás fokozódását.
Az elkövetkező években ugyanis a munkanélküliség óriási problémává növi ki magát. Ez ugyan nem jelent új tendenciát, hiszen az elmúlt húsz évben megduplázódott a munkanélküliség, ám a jelenleg 15 százalékos térségbeli ráta tovább romlik, ha az egyes országok nem tesznek lépéseket, mivel - a Világbank számításai szerint - évi 4 millió új szereplő lép be a piacra.
Három alapvető gazdaságpolitikai váltásra van szükségük a térség országainak, szögezi le a jelentés. Az egyik, hogy fokozatosan növelni kell a nem nyersolaj alapú ipar súlyát. A másik fontos teendő a piaci alapú gazdaság térnyerése az állami szektor rovására, s végül, el kell mozdulni az importszubvenciós piacvédelmi rendszertől a versenyképes exportorientált gazdasági tevékenység irányába. Mindehhez fel kell oldani a régió országainak zömében alkalmazott belső korlátokat, illetve a külső korlátokat, amelyek gátolják a kereskedelmi és tőkeintegrációt.
A Világbank számos területen sürgeti a reformokat. Ilyen a távközlés, a pénzügyi szféra, a víz- és áramtermelés és -szolgáltatás, az agrárkereskedelem, továbbá a befektetési környezet.
A tanulmány további tanácsa a nemzetközi megállapodások megkötésére vonatkozik. Példaként említi az Öböl menti országok és az EU közelmúltban létrehozott vámunióját.
Ez utóbbi Magyarország számára is jelent majd lehetőségeket. Ma ugyan kereskedelmünk a közel-keleti és észak-afrikai országokkal csekély: a Maghreb régióba (Tunézia, Marokkó, Algéria és Líbia) tavaly összesen 39 millió euró értékű volt kivitelünk, az Öböl menti országokba (Szaúd-Arábia, Arab Emírségek, Kuvait, Irak, Jemen és Omán) pedig 243,8 millióra rúgott. Az import 38,2, illetve 4,7 millió euró volt csupán. Egyiptom és Izrael az a két ország, amellyel viszonylag jelentősebb, s ugyancsak aktív a magyar forgalom: az előbbinél tavaly 24,9 millió eurós exporttal szemben 6,6 milliós import állt. Az utóbbi - amellyel szabadkereskedelmi megállapodás alapján bonyolódik a kereskedelmünk - 87 millió euró értékű magyar exportot fogadott be tavaly, miközben az onnan hozzánk érkező import 72,9 millióra rúgott. (NVZs)
