Kétharmados ügyekkel kezdenek

Az uniós csatlakozással összefüggő "kötelező elemek" alkotják az IM alkotmánymódosítási javaslatának nagy részét, ám a benyújtott törvénytervezet szerint az alaptörvény számos ponton ettől függetlenül is kiegészülne. A változások érintenék egyebek között a korábban többször jelentős vitát kiváltó, a külföldi katonai erők csapatmozgásával kapcsolatos passzusokat is, bővítve azon esetek körét, amikor a parlament helyett a kormány dönthet a légtér átengedéséről. Már csak emiatt az egyetlen elem miatt is prognosztizálható, hogy míg a nyári szünet, illetve a költségvetési vita "árnyékában" pillanatnyilag szó sem esik a kétharmados törvénycsomagról, az ősz egyik meghatározó kérdése lehet az alaptörvény módosításának sikere.

Erre utal az is, hogy a Fidesz és az MDF szakpolitikusai, Répássy Róbert és Horváth Balázs egybehangzóan úgy nyilatkoztak lapunknak: a javaslat szövegét még nem ismerik, de szerencsétlen eljárásnak tartják, hogy az uniós alkotmánymódosítást egyéb kérdésekkel is összeköti a kormányzat. Horváth Balázs szerint egyenesen "a pimaszság non plus ultrája" az, hogy a kabinet sorozatban az ellenzékkel való előzetes egyeztetés nélkül terjeszt a parlament elé fontos kétharmados jogszabályokat.

Az alkotmánymódosítási javaslat több ponton változtatna a köztársasági elnökre vonatkozó passzusok tekintetében is, így a jogszabályok kihirdetésére vonatkozó kötelezettség megfogalmazását pontosítaná, illetve rendezné az esetleges összeférhetetlenségi vagy alkalmatlansági eljárás menetét is. Információink szerint az elnöki hivatalt bevonták a jogszabály-előkészítésbe, amely a benyújtott javaslatot nem kifogásolta. Ha a parlament elfogadja a tervezetet, a jövőben a kormány is kérhet előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól a törvények kihirdetését megelőzően, amely lehetőség jelenleg csak a köztársasági elnököt illeti meg.

Az alkotmány módosítására vonatkozó javaslat mellett három, az elfogadáshoz ugyancsak kétharmados többséget igénylő új törvény tervezete is benne van a csomagban: ezek az alkotmánybíróságról, a jogalkotásról, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló jogszabályok. A javaslatokról az Országgyűlésben már az ősszel megkezdődhet az egyeztetés, és a bizottsági, majd plenáris vitákat követően a tervek szerint októberben tarthatják a zárószavazásokat. (DG-TE)