Ki, hogyan csinálja?
Magyarország tőkevonzó képességének romlását mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az OECD 30 tagországa között tavaly nálunk volt a negyedik legnagyobb FDI-beáramlás-csökkenés. A rossz tendencia pedig az idén is folytatódott: az első négy hónapban csak 39 millió euró nettó működő tőke érkezett külföldről.
Egy tegnap megjelent tanulmány is az egyre szaporodó intő jelek közé tartozik: Magyarország a tavalyi 18.-ról a 23. helyre esett vissza a svájci Nemzetközi Menedzsmentfejlesztési Intézet (IMD) idei versenyképességi listájának a 20 milliónál alacsonyabb lélekszámú országokat és régiókat felölelő 29-es mezőnyében. (Bár új régiók is felkerültek a listára.) Igaz, a társasági adó szintje alacsony, ám a személyi jövedelmek jelentős adóterhe számottevő mértékben rontja a gazdaság versenyképességét. A költségvetési hiány mértéke, az infláció, a feldolgozóipar egységnyi munkaerőköltségének növekedése is okot adhat az aggodalomra.
Mint a mellékelt táblázatunkból is kitűnik, egyéb szempontok miatt sem véletlen a tőkevonzó képességünk romlása. Mert ugyan Magyarország egy sor területen még élenjáró a szűkebb régióban, vagy legalábbis egyformán vonzó a térség másik három országával való összehasonlításban, a befektetői döntésekben kulcsszerepet játszó sok területen folyamatos a lemaradásunk. Ilyen a minimálbér, a bérekre rakódó terhek szintje, az adórendszer egyes elemei, illetve egésze, s a különféle fiskális ösztönzők, mint például a társasági adókedvezmény, illetve a pénzügyi ösztönzők, mint a vissza nem térítendő állami támogatások szűkössége. Ráadásul olyan, talán kevésbé fontosnak tűnő, ám a külföldiek számára ugyancsak fontos szempontokban is van, ahol hátul kullogunk, mint például a nyelvismeret: Magyarországon a lakosság 25 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, szemben például a 45 százalékos csehországi aránnyal.
László Csaba nem készül a társasági adó csökkentésére jövőre, az iparűzési adó felülvizsgálatát azonban indokoltnak tartja. A pénzügyminiszter az MTI-nek elmondta: a kormány napirendjén nem szerepelt a társasági adó csökkentésére vonatkozó előterjesztés. Elismerte, hogy vannak olyan vélemények amelyek a társasági adó csökkentését szorgalmaznák, ám ilyen változtatást a PM nem tervez. Lapunk tegnap a pénzügyi és a gazdasági tárca előterjesztéséből közölt részleteket, amelyek a külföldi működőtőke-beáramlás fokozását és a versenyképesség javítását célozzák. A dokumentumban a többi közt a társasági adó mérséklése (12 vagy 15 százalékra), az adómentes fejlesztési tartalék kiterjesztése, a fejlesztési adókedvezmény bővítése, a helyi iparűzésiadó-rendszer felülvizsgálata, a tételes egészségügyi hozzájárulás csökkentése is szerepel.
