Megszűnik az egyik üzletrészcég

Jogutód nélkül megszünteti az ÁPV Rt. a csőd, felszámolás és végelszámolás alatt lévő mezőgazdasági szövetkezetek üzletrészeit felvásárló Casa Vagyonkezelő Kft.-t - mondta lapunknak Koleszár István, az ÁPV ügyvezető igazgatója. A megszüntetés oka, hogy a cég nem tudja folytatni az üzletrészek állami megvételét, mivel rossz likviditási helyzete és az idei költségvetési törvény korlátozó rendelkezései miatt nem juthat hozzá a kormány által korábban jóváhagyott 9 milliárd forintos MFB-hitelhez. Az üzletrészvásárlás e társaságnál már január óta áll.

A Casa fizetési kötelezettségeit az ÁPV igazgatósági döntése alapján a működő szövetkezetek üzletrészeit megvásárló Szövetkezeti Üzletrész-hasznosító Kft. veszi át - közölte Koleszár. Utóbbi a külső és nyugdíjas szövetkezeti tulajdonosoknak 3,3 milliárd, a lebonyolításában részt vevő megyei földművelésügyi hivataloknak 1,4 milliárd forintot fizet majd. A Casának egyéb tartozásai is vannak, hiszen működését a korábbi tulajdonos MFB részben hitelből finanszírozta. Koleszár szerint e kötelezettségeket a jogutód nélküli megszűnés során kell rendezni.

Az MFB az ügy kapcsán több milliárd forintos állami kezességet vált majd be, mivel a kft. nem tudja a hiteleket törleszteni. Ennek oka, hogy az 1992-es névérték száz százalékán megvett üzletrészek zömének piaci értéke a csőd és felszámolás alatti gazdaságokban nulla, és a végelszámolással érintett szövetkezetekben is csak legfeljebb 7 százalékos lehet. A társaság korábban 21,5 milliárd forint névértékű üzletrészt vásárolt fel, amelynek 20 százaléka volt végelszámolás alatti szövetkezetekben. Így a megvett vagyon tervezett értékesítésekor összességében várhatóan csak 250-300 millió forint folyhat be.

Koleszár szerint az ÁPV az üzletrészeladásokat azonnal megkezdi, ahogy a kormány a vagyonkezelő által kidolgozott koncepciót elfogadja. A kabinet várhatóan a közeljövőben dönt az ügyben. Értékesítési szempontból azonban a casás üzletrészeknél fontosabb szerepet kap az a 43 milliárd forintnyi portfólió, amelyet az üzletrész-hasznosító kft. a működő gazdaságokban vett meg. Az ÁPV a külső tulajdonosoknak és a nyugdíjas tagoknak kifizetett összeget szövetkezeti tőkekivonásként értékeli. Ezért azt javasolja a kormánynak, hogy legfeljebb tízéves lejáratú, kedvezményes kamatozású hitelek segítségével juttassa viszsza a vagyont a szövetkezeteknek, azok tagjainak, illetve a gazdaságok által integrált termelőknek. Akik a névértéken, vagy a felett készpénzben vásárolnának, 30 százalékos engedményt kapnának.

Az eladások formája árveréses licit lenne, ahol a kikiáltási árat a jegyzett és a saját tőke arányában határoznák meg. Az ÁPV-nek megyénként átlagosan 32-35 árverést kell tartania. Az értékesítést a körülbelül 700 érintett szövetkezet tényleges jogi és pénzügyi helyzetének ellenőrzése után, fokozatosan kezdenék meg, és még az idén be is fejeznék.

Az ÁPV-nek az a szándéka, hogy valamennyi állami tulajdonba került üzletrészt eladjon - szögezte le Koleszár. Ezért a vagyonkezelő az értékesítési feltételeken módosít, ha egyes üzletrészcsomagok az "első körben" nem kelnek el. Egyelőre kérdéses, mi lesz a végképp eladhatatlan üzletrészekkel. A bevételek sorsáról is később születik döntés. Mint ismert, az ÁPV a két üzletrészcégért korábban 20 milliárd forintot fizetett az MFB-nek.