MNB-Bundesbank vita az euróról

A német jegybank tegnapi jelentésében korántsem lelkesedik Magyarország és a többi leendő tag korai csatlakozásáért az EU árfolyamrendszeréhez, az ERM-II.-höz. (Ebben az euróhoz kötött forint csak egy bizonyos sávban ingadozhatna.) Medgyessy Péter miniszterelnök a múlt héten jelentette be: Magyarország jövő májustól lenne az ERM-II. és 2008 januárjától az euróövezet tagja.

A Bundesbank szerint könynyebb az uniós csatlakozással együtt járó élesebb versenyre béklyók nélkül készülni, ebbe beleértendő a nagyobb árfolyam-ingadozások elviselése is, ez pedig nem fér össze az ERM-II. szigorúbb szabályaival. Az euróra való felkészülés igen feszes költségvetést igényelne, ebből a Bundesbank, akárcsak az MNB szerint, nem lehet engedni. Mégis, az MNB tegnap közzétett állásfoglalása támogatja Magyarország belépését az EU árfolyam-mechanizmusába. Szapáry György MNB-alelnök szerint ennek többek között az is előnye lenne, hogy az EU központi bankja adott esetben intervenciókkal is támogatná a forintot és még inkább külön odafigyeléssel véleményezné a magyar gazdasági folyamatokat.

Az MNB monetáris tanácsa tegnap nem változtatott a 9,5 százalékos alapkamaton, de utalt arra, hogy a jelenlegi gyenge forintárfolyam (tegnap az euró 266 forint körüli értékre erősödött) inflációs veszélyeket hordoz. Az idei teljes értékvesztés megközelíti a 10 százalékot.

Gazdasági szempontból nem egyértelműen előnyös a minél korábbi ERM-II.-csatlakozás - áll a Bundesbank jelentésében. A német jegybank az ERM-II.-höz való társulás időpontját kitolná, mert szerinte könnyebb a csatlakozással együtt járó versenyre e nélkül a béklyó nélkül készülni.

Az ERM-II. keretein belül bemozogható árfolyamsáv szélességéről ugyanakkor megoszlanak a vélemények. Míg viszonylag gyakran jelennek meg a š15 százalékos sávval írások, addig Pedro Solbes, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa š 2,5 százalékos sávot tartott még elfogadható ingadozásnak.

Habár azt a hazai szakértők is elismerik, hogy - a feltételek teljesítése végett - jobb minél rövidebb ideig tartózkodni az ERM-II.-ben, mégis úgy gondolják, hogy ennek a fajta elköteleződésnek van annyi bizalomnövelő ereje, ami elősegíti a csatlakozás feltételeinek teljesítését.

Természetesen a stabil árfolyamon túl az euró bevezetésének feltétele a konvergenciakritériumok teljesítése is. Ugyanakkor ezek teljes körű figyelembevételéről sincsen konszenzus. Többen úgy gondolják, hogy a csatlakozó országok dinamikusan fejlődő gazdaságait csak visszafogja, ha minden feltételt kemény korlátnak tekintenek. A Bundesbank ezt a hozzáállást is ellenzi, mert fél feláldozni a szabályok betartását a stabilitási paktumra szóló kivételek bevezetésével.

A Bundesbank álláspontjával szemben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy véli, hogy az euró bevezetése összességében mind a magyar gazdaság, mind pedig a magyar állampolgárok számára jelentős előnyökkel jár majd, éppen ezért annak mielőbbi bevezetése indokolt lehet - derül ki az MNB tegnap közzétett közleményéből. Az árfolyamkockázat eltűnésével bővül a külkereskedelem, illetve csökkennek a hazai kamatok, ez utóbbinak köszönhetően pedig növekednek a beruházások, és bővül a gazdaság is. A bevezetéssel járó költségek és kockázatok súlya arányaiban jóval kisebb az általa biztosított előnyöknél - emeli ki a közlemény.

A magyar gazdaság kereskedelmi kapcsolatain keresztül olyan mértékben integrálódott a nyugat-európai piacok életébe, hogy az azoktól független gazdasági sokkok előfordulásának valószínűsége ma már minimális - írják az elemzők. Éppen ezért az ezek kezelésére alkalmas önálló árfolyamrendszer fenntartása is feleslegessé vált, sőt, az MNB álláspontja szerint sokszor éppen ez utóbbi a forrása a gazdaság instabilitásának.

A jegybank közleménye hangsúlyozza, hogy az euró bevezetésének sürgetése, illetve az ERM-II. rendszerhez való mielőbbi csatlakozás bizalomnövelő hatású lehet az uniós tagországok szemében, ehhez ugyanakkor szükséges a beígért költségvetési konszolidáció teljesítése is. A közlemény újfent kiemeli, hogy hazánk elkötelezett a 2008-as eurózóna-csatlakozás mellett. Az ezt megelőzően legalább két évre előírt ERM-II.-tagság kezdő időpontját a múlt heti megállapodásban foglalt 2004-es dátumnál tárgyilagosabban, 2004 és 2005 közepe között határozza meg.

Nem önmagában a korai ERM-II.-csatlakozásra irányuló törekvés, hanem az ehhez szükséges gazdaságpolitikai hitelesség hiánya a Bundesbank-kritika elsődleges tárgya - véli Zsoldos István, a CA IB elemzője. Éppen ezért a két intézmény álláspontja közötti ellentmondás is részben valós csak, a jegybank ugyanis a korai csatlakozáshoz a Bundesbankhoz hasonlóan az előirányzott költségvetési szigorítások maradéktalan teljesítését látja szükségesnek.