Mobiltelefon kontra internet

Brüsszel



A tíz csatlakozó országban eddig is gyorsabban nőtt a mobiltelefonok elterjedtsége a fix vonalakhoz képest, ám 2003 lehet az éve annak, amikor ez utóbbiak száma immár kifejezetten csökkenő tendenciát is mutathat - vélte Hans-Peter Gebhardt, az Európai Bizottság információs technológiai főigazgatóságának vezető munkatársa a napokban egy brüsszeli nemzetközi konferencián.

A növekedés üteme továbbra is dinamikus, holott a piac látszólag a telítődés felé tart. Európa egyik legnagyobb mobiltelefonos növekedési rátáját az a Magyarország mutatja (több mint 45 százalékkal), ahol a penetráció látszólag már nem tenné ezt indokolttá.

Szakértők szerint a jelenség magyarázata, hogy az amúgy is alulreprezentált fix vonalakat sok országban a dinamikusabb mobil nem csupán relatíve háttérbe szorítja, hanem - ha a mai tendencia fennmarad - abszolút mértékben mintegy leválthatja. Sokan a mozgékonyabb mobilra váltják a fix vonalas előfizetésüket - mutatott ár előadásában Richard Piasentin, a Nortel Networks mobilértékesítésért felelős elnöke, úgy vélvén, hogy a fix vonalas értékesítés ezekben az országokban már sohasem tér magához.

Szerinte ezt a sok helyütt ma is fennálló infrastrukturális elmaradás mellett életformabeli változások is magyarázzák: a mostanra átalakult kommunikációs kultúra lényege egyre inkább, hogy az emberek megszokták, ne helyeket (lakást, vagy irodát), hanem közvetlenül személyeket hívjanak - mutatott rá. A Piasentin által felvázolt trend szerint a csatlakozó tízek körében 1999-ben csak 15 százalékos mobilelterjedtség 2005-re már legalább 70 százalékon fog állni, míg a négy évvel ezelőtti, a fix vonalak 30 százalékos rátája jó, ha felmegy 35 százalékra.

Akadnak vélemények, amelyek még az utóbbi, 5 százalékos szerény bővülést is kétségesnek tartják. Gebhardt ennek kapcsán jelezte, hogy a száz lakosra jutó fix vonalak száma 2001 és 2002 decembere között csökkenő tendenciát mutatott Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában, valamennyi balti államban, Bulgáriában és Máltán.

Amiért mégsem egyértelmű a helyzet jövőbeli alakulása, annak oka, hogy ez a tendencia nem mindenben esik egybe az internetes Európáról (az "eEurope"-ról) szőtt elképzelésekkel. Az egyelőre csak botladozva haladó lisszaboni folyamat lényege az üzleti, kulturális, információs és közélet mind több területét szervesen behálózó információs társadalom megteremtése. Amihez viszont a mobil ma még sok tekintetben erőtlen hordozóeszköz. A technológia elvben már adott lenne, hogy akár adatátviteli sebességben, akár kapacitásban a mobil is képes legyen ilyen funkciókat is ellátni, ám ez ma még csupán technikai, nem pedig piaci realitás. Sem az elérhető eszközök tényleges volumenét, sem pedig a mindezt egyáltalán lehetővé tevő szolgáltatás árfekvését tekintve a mobil nem tömeges versenytárs az eEurope mielőbbi valóra váltásához.

Amennyiben tehát ez utóbbi favorizálása továbbra is - sőt, a jelenleginél jobban - politikai és stratégiai prioritás marad az EU életében, mindez egyúttal újabb életteret nyithat a fix vonalak jövője szempontjából is - mutatnak rá szakértők. Ma még a távközlési ipar óriásai a jelenlegi piaci dinamikához, nem pedig a politika által szorgalmazott eEurope-képhez igazítják fejlesztéseiket.