Nem felszámolás, válságkezelés

A bajok megelőzésére, nem pedig a cégek eltemetésére helyezi a hangsúlyt az új csőd-, pontosabban fizetésképtelenségi törvény, amelynek koncepcióján dolgoznak a szakemberek. Az eljárás célja olyan lehetőséget nyújtani a megrendült adós gazdasági társaság részére, hogy az - hitelezői hozzájárulással, szigorú ellenőrzés mellett - stabilizálhassa helyzetét, ne jusson a felszámolás sorsára. A hozzáértők elképzelései az adós által kérelmezett önkéntes, illetve az adós, a hitelező, a végelszámoló, egyéb szervek kezdeményezte csődeljárásokra összpontosulnak. Az előbbi esetén a tartozó cég - vagyonfelügyelői ellenőrzés mellett - maga rendelkezik vagyonával, míg az utóbbinál a csődbiztos. Végül itt is, ott is a hitelezők gyűlése döntene az egyezségkötésről, a válságkezelő programról, vagy - kiút híján - a felszámolásról.

A szakemberek egy része, köztük Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) alelnöke a kötelező öncsőd bevezetését szorgalmazza. Ez nem vadonatúj intézmény: 1992- 1993-ban volt ilyen jogszabályi kötelezettség, és cégek sokaságát érintette.

Filip György a Világgazdaságnak kifejtette: nem a különféle információkkal bíró, felszámolást kezdeményező hitelezők, vagy egyéb szervek, hanem egyes-egyedül az érdekelt cég tudja igazán megítélni a saját anyagi helyzetét. Így elfogadhatónak látszik az a megoldás, hogy ha az adós 90 napon belül nem tudja kifizetni esedékes tartozásait, úgy csődöt kell jelentenie. A bejelentést követné a hitelezőkkel történő egyezkedés, amely elsősorban azonnali megállapodásra, vagy a célravezető válságkezelő programra irányul.

Ez alól kivételt jelenthet, ha a tulajdonosok úgy döntenek, maguk nyújtanak kölcsönt bajba jutott cégüknek. A számviteli törvény szerint a tulajdonosi hitel hátrasorolt kötelezettség. A tulajdonosok tehát nem játszhatják ki a hitelezőket, csak azok kielégítése után juthatnak pénzükhöz - mondta a FOE alelnöke.

Akár önkéntes, akár kötelező csődbejelentéssel, az új hitelezővédelmi és fizetésképtelenségi törvénynek a működőképesség helyreállítását kell szolgálnia. Filip György felhívta a figyelmet arra: a normálisan működő piacgazdaságban átlátható szabályozásra van szükség. A készülő fizetésképtelenségi törvény - a gazdasági társaságokról szóló törvénytől a munkajogon át a Btk.-ig - jogszabályok sorát befolyásolja. Ennélfogva maradéktalan érvényesülése nem nélkülözheti a vele összefüggő, különböző jogágakhoz tartozó rendelkezések áttekintését és módosítását.

A tervek szerint az év végig készül el a törvény koncepciója, így 2004-ben akár el is fogadhatja a parlament az új szabályozást.

Már alakul az új fizetésképtelenségi törvény koncepciója. Bizonyos kérdésekben, így az önkéntes vagy a kötelező öncsőd létjogosultságán még folyik a vita. A törvénynek elsősorban a bajba jutott cég reorganizációját és a hitelezők védelmét kell szolgálnia.

Kende Katalin

-->